Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Sós kertbe ugorka
„Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani. ”
George Bernard Shaw
„ Az életünk egy furcsa kis mese,
szeszélyes játék, bús színész dolog,
minden egy szürke váz körül forog,
fénnyel cifrázva, könnyel is tele…
Az életünk egy furcsa kis mese”
Wass Albert
Előszó
A Sóvidék kulturális örökségei közé tartoznak a népi játékok, amelyek szoros összefüggésben vannak, az e vidéken lakó közösség alkotó tevékenységének különböző ágaival. A népi játékok és eszközök nagy részének anyagát a gyermek természetes környezete adja, amelyet maga a gyermek tud értékesíteni, más részük a természetben készen talált tárgyak, eszközök köréből kerülnek ki, és közös vonásuk, hogy magukon viselik a kisebb közösség hagyományait.
Ismert az a tény, hogy a kisgyermek által megélt, elkészített eszközök egy része a nagyobb gyerekek utánzása által vált ismertté, készült el, főleg a dalos népi játékok, mondókák, versek és egyéb játékok és azok tartozékai, más része a gyereket nevelő szülő vagy tanító által. Mindezek függvényében megállapíthatjuk, hogy népi játéknak és eszköznek tekintjük mindazokat a szellemi és a tárgyi eszközöket, amelyek elsajátítása, elkészítése a témáját illetően, vagy anyagát tekintve a nép hagyományaiból, mindennapi életéből, ünnepéből, jeles napjai eseményeiből táplálkoznak. Ha rendszerezni szeretnénk az általunk ismert népi játékokat, akkor mindenik besorolható valamely közismert játékfajtába.
Olyan csoportosítási módozatokkal találkozunk, mint:
- Erő és ügyességi játékok: (ugrálás, futás, bújócska, labdajáték, játékeszközök készítése természetes anyagból)
- Dramatizált játékok: utánzó játékok, körjátékok, népzenéhez kötődő mozgásos játékok, gesztikulációs játékok)
- Szellemi képességeket fejlesztő játékok: találós kérdések, zálogosdik.
Egy gondolat erejéig kitérek a népi játékok szerepére az oktatásban.
Először is negyven évnyi óvodapedagógusi munkám során rájöttem arra hogy tevékenységem sokkal eredményesebb, ha a népi játékhagyományt tekintem fő játékformának a kisgyermek nevelésében.
Az utóbbi időben népszerűségük egyre növekszik, jelenlétük erősödik, annak ellenére, hogy a családi életben és a faluközösségekben gyökerező élmény forrása erősen megcsappant, vagy az egyes források egészen eltűntek, mégis a népi játék él és közkedvelt. A népi játékok ma világszerte újra reneszánszukat élik, amit alkalmam volt megtapasztalni külföldön jártomban-keltemben az utóbbi időben, és ezáltal a népi játékok jelenlétét, újjászületését láttam.
A gyűjtemény létrehozását a „kényszerhelyzet” hozta létre. Abban az időben, amikor kezdtem pályafutásom, kevés anyanyelvű gyűjteményhez lehetett hozzájutni. Ezek voltak a 70-es, 80-as évek. Ilyenkor mit lehetett tenni? Ahhoz nyúlt hozzá egy leleményes pedagógus, ami elérhető volt, ugyanakkor közel állt a közösségi élethez. Ez volt számomra a néphagyomány és azon belül a népi gyermekjátékvilág, amiben felnőttem és azt gyakoroltam, az anyatejjel együtt szívtam magamba kisgyermekként egy hagyományaihoz ragaszkodó környezetben. Hogy ne menjen feledésbe, folyamatosan egy kis jegyzetet készítettem, melyet kitűztem munkaasztalom fölé, ahol egyre gyűlt-gyűlt az anyag. Hogy ne kallódjon el, átírtam egy füzetbe, és lett egy szép kis gyűjteményem, amihez bármikor hozzányúlhattam. Aztán, még egy korabeli érdekes mozzanat, hogy géppel írni, abban a korban csak kevés embernek adatott meg, mert azt csakis speciálisan bejelentett, párt által ellenőrzött módon lehetett igénybe venni. Ezért hát eszembe sem juthatott, hogy gyűjteményem bármikor is kiadjam. De kiadni valamit egy óvónőnek abban a korban egy különleges dolog volt! Hisz, azt is csak bizonyos emberek, bizonyos engedéllyel tehették meg. Telt-múlt az idő, szóba sem jöhetett egy kiadás.
Aztán jött a változás kora.
A kéziratom eljuthatott a bírálók kezébe, a Kríza János Társasághoz, a Magyar Néprajzi Társasághoz. Az itt elért eredmény már elindította bennem a gondolatot, hogy közkincsé tegyem e sok herce-hurcán átment gyűjteményt. Ez viszont még nem jelentette azt, hogy könnyűszerrel kiadhatok egy gyűjteményt, mert nem rendelkeztem kellő anyagi és más eszközökkel ekkor sem (írógép, számítógép, másoló, stb.). Hosszas vajúdás után, egy kedves barátom, aki irodalomtanár volt Visegrádról, néhai Borsodi István, segített az átírásban, szerkesztésben és nyomdai formába öntötte a gyűjteményem és biztatott, hogy kiadjam. Ezután saját erőmből adtam ki az első könyvemet 2010-ben, a Status Kiadó gondozásában, Csíkszeredában, hiányosan, mert a teljes gyűjtemény kiadása nagyon körülményes és drága lett volna. Ez a kiadvány azonban, nem volt tartalmilag teljes, nem volt benne a gyűjtött anyag egészen, de egyre nagyobb lett az igény egy ilyen kézikönyvre. Azok a szülők és pedagógusok igényelték ezt, akik ráébredtek, hogy saját anyatejjel kell táplálni gyermekeinket, ahhoz, hogy hagyományait értékelő generációk nőjenek fel, és hűségesek maradjanak népükhöz és nemzetükhöz. Most, mint nyugdíjas nyújtom át az érdeklődők számára népem, nemzetem e gyöngyszemeit.
Köszönetet mondok elsősorban szüleimnek, családomnak, gyerekeimnek, visegrádi és közelebbi barátaimnak, akik biztattak és segítettek, hogy egy újabb bővített kiadás napvilágot láthasson .
Parajd, 2019 Kelemen Magdolna
Az első kiadványhoz csatolt
Ajánlás
Kelemen Magdolna 33 éve óvónőként dolgozott Parajdon. Elhivatott őrzője és továbbadója a helybeli néphagyományoknak, köztük a népi játékoknak. Szaktanácsadóként átnéztem anyagát, amelyet a népi játékok típusrendje szerint állított össze. Gondosan válogatta a játékokat; azok a gyermekeket úgy fejlesztik, hogy mentesek a didaktikától, a gyermeknek élményt adnak, ezáltal motiválják őket. Egyúttal a helybeli népi ízlést is közvetítik.
A tervezett kötet sokszínűségét mutatja, hogy anyagából alkalmas játék kerül a kézügyesség fejlesztésére, a megfelelő mozgáskultúra kialakítására, különféle mozgásfajták elsajátítására, a memória, kreativitás, leleményesség fejlesztésére, az érzelmi nevelésre.
A gazdag erdélyi magyar népi játékanyag nagy része összegyűjtve sincsen, a följegyzett, fölvett anyag nagyobb része archívumokban lappang, így hát ebből a szempontból is indokolt, hogy egy székelyföldi, parajdi játékanyag megjelenhessen, és felhasználható legyen az óvodai, iskolai oktató-nevelő munkában.
A kötetet a fentiek értelmében kiadásra javaslom.
Budapest, 2006. november 27.
Dr. Lázár Katalin
A MTA Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa
További részletek a könyvből: ITT
Hasonló
Szélmalom biciklikerékből é...
Hajtogassunk pénztárcát, po...
Fából faragott játékaink
Gyí paci paripa, ketten ülü...
Ugrik, mászik, bukfencezik,...
Csiki-csuki és Ugró Jancsi
Tollseprű a madárijesztő ka...
...és a csigabiga kibúvik a...
Kerek ez a karika, karikázi...
Szappanbuborék fújó és keny...
Parittya-csúzli és sárpogác...
Háborúsdi nyíllal, bodzafa ...
Okarina, cserépmadár, kerep...
Fűzfasíp és kórémuzsika
Hess páva, hess páva! Pünkö...
Gyufásdoboz citera és röppe...
Fésűmuzsikosok, kakukkolók ...
Perrentyü, brúgattyú, dorom...
Lúdgégezörgő, disznóhólyagc...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése