Lúdgégezörgő, disznóhólyagcsörgő

Szemelvények Kelemen Magdolna Sós kertbe ugorka című könyvéből

Régen, nagyon sok liba volt a szülőfalumban, de mindenütt a Székelyföldön. Emlékszem reggel ablakunk alatt, nagy gágogással vonult a lúdcsorda a legelőre. Kihajtották a pásztorok a sok libát, és napestig a falu határában legelésztek.

Szép nagy libák voltak, nagyobb családi események, vagy egyházi ünnepek előtt két-három libát tömésre vagy másképp töltésre fogták a családok. Ami, azt jelentette, hogy édesanya vagy nagymama naponta, áztatott kukoricával tele tömte a liba begyet.  Felhizlalás után levágták, lakodalom, keresztelő alkalmával is.  Amikor valaki libát vágott, akkor a lúd gégéjét nem dobták el, hanem, ha volt a családban egy kisgyerek, akkor az édesanya, vagy nagymama gégezörgőt készített a gyerekeknek.

A lúdgégezörgő úgy készül, hogy a gégecsövet kimetszik a lúd nyakából, amikor pucolják a levágott libát, majd mivel a gégecső egy porcos állagú, belül üreges anyag. Így könnyűszerrel megtölthetjük kukoricaszemekkel, ezután a két véget egymásba csúsztatva száradni tesszük. Ha a zörgő kiszáradt, keményre, utána már lehet rázogatni ritmikusan, a kisgyermeknek, miközben gyermekdalokat, mondókákat dúdolgatunk. Lúdgégezörgőre tekerték a fonalat is néha, ami zergett a gomolyában a szövésnél.

 

A disznóvágások idején, a levágott disznó vízhólyagját, melyet előzőleg kitisztítottak, kimostak, (vízzel, sós-ecetes langyos vízzel stb.), egy lúdtollnak a levágott szárával, felfújtak gömbnek. Miután a gömb kiszáradt, megtöltötték kukoricaszemekkel. A hólyag végét bekötötték, és ezután lehetett rázni a disznóhólyagcsörgőt, szórakozni a kisgyermekekkel

 

 

A disznóhólyagot még köcsögdudának is fel lehetett használni. Szükség van egy füles cserépfazékra, egy nádszálra, valamint egy kis gyantára. A hólyagot szétvágjuk és a fazék peremére, (szájára) helyezzük, majd jó erős kendercérnával körbe tekerjük. De még mielőtt a hártyát erősen rákötnénk a fazékra, közepébe egy lyukat vágunk, és ide behelyezzük a nádat; melyet ugyancsak ráerősítünk a hártyára. Ha a hártyát erősen megkötöttük, akkor az ujjainkat és a nádat begyantázzuk és elkezdjük húzogatni a nádon, ami a húzogatásra búgó hangot ad ki. A téli ünnepek idején a dudának fontos szerepe volt, betlehemezések, vagy a farsangolások alkalmával.

További részletek a könyvből: ITT

Szerző: 2019. 06. 02.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése