Lúdgégezörgő, disznóhólyagcsörgő

Szemelvények Kelemen Magdolna Sós kertbe ugorka című könyvéből

Régen, nagyon sok liba volt a szülőfalumban, de mindenütt a Székelyföldön. Emlékszem reggel ablakunk alatt, nagy gágogással vonult a lúdcsorda a legelőre. Kihajtották a pásztorok a sok libát, és napestig a falu határában legelésztek.

Szép nagy libák voltak, nagyobb családi események, vagy egyházi ünnepek előtt két-három libát tömésre vagy másképp töltésre fogták a családok. Ami, azt jelentette, hogy édesanya vagy nagymama naponta, áztatott kukoricával tele tömte a liba begyet.  Felhizlalás után levágták, lakodalom, keresztelő alkalmával is.  Amikor valaki libát vágott, akkor a lúd gégéjét nem dobták el, hanem, ha volt a családban egy kisgyerek, akkor az édesanya, vagy nagymama gégezörgőt készített a gyerekeknek.

A lúdgégezörgő úgy készül, hogy a gégecsövet kimetszik a lúd nyakából, amikor pucolják a levágott libát, majd mivel a gégecső egy porcos állagú, belül üreges anyag. Így könnyűszerrel megtölthetjük kukoricaszemekkel, ezután a két véget egymásba csúsztatva száradni tesszük. Ha a zörgő kiszáradt, keményre, utána már lehet rázogatni ritmikusan, a kisgyermeknek, miközben gyermekdalokat, mondókákat dúdolgatunk. Lúdgégezörgőre tekerték a fonalat is néha, ami zergett a gomolyában a szövésnél.

A disznóvágások idején, a levágott disznó vízhólyagját, melyet előzőleg kitisztítottak, kimostak, (vízzel, sós-ecetes langyos vízzel stb.), egy lúdtollnak a levágott szárával, felfújtak gömbnek. Miután a gömb kiszáradt, megtöltötték kukoricaszemekkel. A hólyag végét bekötötték, és ezután lehetett rázni a disznóhólyagcsörgőt, szórakozni a kisgyermekekkel

A disznóhólyagot még köcsögdudának is fel lehetett használni. Szükség van egy füles cserépfazékra, egy nádszálra, valamint egy kis gyantára. A hólyagot szétvágjuk és a fazék peremére, (szájára) helyezzük, majd jó erős kendercérnával körbe tekerjük. De még mielőtt a hártyát erősen rákötnénk a fazékra, közepébe egy lyukat vágunk, és ide behelyezzük a nádat; melyet ugyancsak ráerősítünk a hártyára. Ha a hártyát erősen megkötöttük, akkor az ujjainkat és a nádat begyantázzuk és elkezdjük húzogatni a nádon, ami a húzogatásra búgó hangot ad ki. A téli ünnepek idején a dudának fontos szerepe volt, betlehemezések, vagy a farsangolások alkalmával.

További részletek a könyvből: ITT

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése