Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése
Bokréta a kalapon, bokréta a kemence tüzében
Az esti harangszóig tartott a vasárnap délutáni tánc Csíkmadarason

Egy tévés felvétel a 80-as évek végén Felszegben
A templomban viselt ruhákat hazamenés után azonnal levetették, és gondosan eltették. Átöltöztek a délutáni ruhába. Az átöltöző ruha lehetett kartonruha, parasztszoknya,, valamilyen blúzzal, szövetruha, szövetszoknya karton blúzzal. Ebéd után elmentek otthonról sétálni a központba, a Főútra. Itt négy-hat leány egymásba karolt és sétálni indultak. Sokszor négy öt sor leány is ment egymás után. Szalaggal két ágban befont hajuk a hátukon volt leeresztve, népdalokat énekeltek, beszélgettek, kacarásztak. Őket kísérte a legények csapata. Ők is sorban, hárman-négyen összeállva sétáltak. A sétáló csapat sokszor felment egészen a dánfalvi rét közepéig, a Dudurig, lefele néha a Sósréten, egy darabig.
Majdnem minden vasárnap tánc volt. A legények egy része el volt foglalva a tánc szervezésével. Már tavasszal “kivettek” a csűrt, udvarokat, ahol a táncokat rendezték abban az évben. Aki kiadta a csűrét, udvarát, az pénzt kapott érte, de ellátták a házi gazdát itallal is. A tánc volt a fiatalság fő találkozási és szórakozási helye. Mindig megválasztották a legénybírót, aki a főszervezője volt a táncoknak, báloknak. Régebben, a nagyszüleim fiatalsága idején, a táncokat csűrökben tartották. Itt a faluban is volt néhány alkalmas csűr, amit kibéreltek. A csűr padlóját építés után agyagos sárral rakták meg. Ezt jól meg kellett döngölni, hogy, amikor cséphadaróval csépeltek, akkor sima és kemény legyen a felülete. Hát ebben segítettek a táncolók is. Legtöbbször csizmában, bakancsban voltak a legények. Tánc közben jól odaverték a kemény talpú lábbelit a földhöz. Az én gyermekkoromban már csak udvarokon voltak táncok. Ilyen udvarok voltak : Újfaluban Antal Álózi udvara, a Papsárán Bálint Albert udvara, ahol még kocsma is volt, a Kövesutcán, és a Főút mentén a templommal szembeni udvaron, a Sörkertnél, és a kádas meleg-fürdőnél. A tánc megkezdésekor becsukták a kapukat, két legény szedte a belépőt. A táncba a leányt a kedvese fizette be. Mehettek táncba az asszonyok is, az anyák, a nagymamák. Körben lócák voltak lerakva, erre ültek ők. A leányok csoportonként kört alkottak, karon fogták egymást és szünetben énekeltek. A legények is kört alkottak összeölelkeztek és ők is énekeltek. A legény a körből kérte táncra a leányt. Általában legénnyel táncoltak a leányok, de volt kivételes eset is, amikor leány a leánnyal állt fel táncolni. Vagy nem volt szeretője a leánynak, vagy éppen katona volt a legény. Gyakran a csárdást körben járták a leányok. Néha még az anyák is “megkívántak” táncolni. Ilyenkor két asszony állt össze.

Ilyen zenekar fújta a talpalávalót
A táncokban a “rezesbanda”, vagyis a fúvósok zenéltek. Lehetett italt is vásárolni. A legények közben borozgattak. Az italtól sokszor elszabadultak az indulatok.Előkerültek a valós és vélt sérelmek, egy-egy leány utáni versengés és lett nagy verekedés. Az is kiváltotta, ha más faluból is voltak ott legények. Kimutatkozott a “székely virtus”, hiszen Madaras híres volt a verekedésekről, a bicskázásokról. Előkerültek a bicskák, letörték a kerítés deszkáit, “kézbe valót” szereztek a legények. Két táborra szakadtak. A szervezők voltak a “választók”, a békítők. Vérző seb nélkül nem nagyon ért véget a verekedés. Ütötték, szúrták egymást a bicskákkal. Mindig voltak örökös verekedők is, akik minden alkalommal belebonyolódtak a verekedésbe. A verekedés alkalmával szűknek bizonyult a kiskapu, ki kellett nyitni a nagyot is. Volt kiabálás, sikoltozás, futás. Ez alatt a zenészek fújták tovább a kürtöket. Jobbik esetben lecsillapodtak az indulatok. Elvezették a bajt okozó legényt, elkergették, vagy leültették…

Ünnepség a fúvószenekarral. Id. Bíró Antal, fia, Anti, Miklós Márton, Fazakas Bíró Áron Antal Imre jegyző háza előtt. Ekkor is tánc volt az ünnepség végén
A tánc általában esti harangszóig tartott. Eddig voltak elengedve a leányok, akiknek az édesanyjuk a lelkükre kötötte: “becsüld meg magad, hogy téged is megbecsüljenek”. A leányt majdnem mindig a szeretője kísérte haza. Néha halálos kimenetelű verekedés is volt.
A táncokban említésre való való dolog a leány kimuzsikáltatása. A leányok körben énekeltek a táncban. A legény innen kérte fel meghajlással táncra: Szabad-e ? Legtöbbször igent mondott a leány és mentek táncolni. Megtörtént, hogy a legény nem volt kedvére való a leánynak, kikosarazta, nem ment táncolni. Ennek a következmény a kimuzsikáltatás. A legény odament a zenészekhez, pénzt adott, húzatni kezdte a Rákóczi indulót, a marsot. Ekkor a leány igyekezett gyorsan elillanni.

A fénykép 1915-ben készült Antal Ferenc és Antal Dénes látható rajta
A másik szokás a leány kisirítése – kiforgatása. Sokszor megtörtént, hogy a leány véget szeretett volna vetni egy szerelmi kapcsolatnak. A legény szeretett volna bosszút állni a leányon. Felkérte táncolni a leányt. Odatáncolt vele a zenészek elé és kezdte kisiriteni, kiforgatni. Amikor a leány teljesen elszédült, fogta magát is ott hagyta. Ilyenkor legtöbbször “segítség” is érkezett. Egy másik legény gyorsan odaugrott, megfogta a leány kezét, táncoltatta tovább.
A leányok is tehettek olyant, amivel megszégyenítették a legényt. Általában sorozás alkalmával, vagy húsvétkor szokás volt bokrétát adni a kedvesüknek, amit az fel is tűzött a kalapjába. Ez amolyan “foglaló” volt. A legény büszkén viselte. Megtörtént, hogy kezdett más lányra kacsintgatni. Az is megtörtént, hogy a húshagyókeddi táncba más leányt hívott el. A leány ezt úgy bosszulta meg, hogy a táncban, mindenki szeme láttára odaugrott a legényhez, letépte a bokrétát a kalapból. Néha egy-egy legény két leánytól is kapott bokrétát. Ilyenkor csak egyiket tűzte fel, a másikat bedobta a kemence tűzbe.
A hatvanas évek végén teljesen kimaradtak a táncok, nincs kimuzsikáltatás, kisirités nincs bokréta a kalapban. Már azok a nagymamák is kezdenek “itt hagyni” , akik átélték ezeket. a szép szokásokat, és mesélgettek az unokáknak.

A madarasi borvízfürdő avatási ünnepségén magam is részt vettem 1954-ben. Tánccal fejeződött be az esemény. Fúvósok: id. Bíró Antal, ifj. Bíró Antal, ifj. András Gergely, Balázs Áron, Fazakas Bíró Áron, Váncsa Lajos
Hasonló
Országzászló avatás Csíkmad...
Fejkendőhímzés Csíkmadaraso...
Honnan jöttél kisbaba? Menn...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Regina nagymamám tervezte a...
Gyerekkoromban minden házba...
Aranykertben aranyfa, arany...
Székely babák, székely tört...
Mesélnek a csíkmadarasi szé...
Keresztek Csíkmadaras utcái...
Csíkmadarason három napig t...
Mesél egy öreg iskola Csíkm...
Csoma Pista bácsi a lelkét ...
Csíkmadaras második kicsi b...
Édesapám, a csíkmadarasi sz...
Vezérkürtös mindhalálig
Hová lett a csingilingi a g...
A székely ember házát a köz...
Lisztománia

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése