Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Bokréta a kalapon, bokréta a kemence tüzében
Az esti harangszóig tartott a vasárnap délutáni tánc Csíkmadarason
A templomban viselt ruhákat hazamenés után azonnal levetették, és gondosan eltették. Átöltöztek a délutáni ruhába. Az átöltöző ruha lehetett kartonruha, parasztszoknya,, valamilyen blúzzal, szövetruha, szövetszoknya karton blúzzal. Ebéd után elmentek otthonról sétálni a központba, a Főútra. Itt négy-hat leány egymásba karolt és sétálni indultak. Sokszor négy öt sor leány is ment egymás után. Szalaggal két ágban befont hajuk a hátukon volt leeresztve, népdalokat énekeltek, beszélgettek, kacarásztak. Őket kísérte a legények csapata. Ők is sorban, hárman-négyen összeállva sétáltak. A sétáló csapat sokszor felment egészen a dánfalvi rét közepéig, a Dudurig, lefele néha a Sósréten, egy darabig.
Majdnem minden vasárnap tánc volt. A legények egy része el volt foglalva a tánc szervezésével. Már tavasszal “kivettek” a csűrt, udvarokat, ahol a táncokat rendezték abban az évben. Aki kiadta a csűrét, udvarát, az pénzt kapott érte, de ellátták a házi gazdát itallal is. A tánc volt a fiatalság fő találkozási és szórakozási helye. Mindig megválasztották a legénybírót, aki a főszervezője volt a táncoknak, báloknak. Régebben, a nagyszüleim fiatalsága idején, a táncokat csűrökben tartották. Itt a faluban is volt néhány alkalmas csűr, amit kibéreltek. A csűr padlóját építés után agyagos sárral rakták meg. Ezt jól meg kellett döngölni, hogy, amikor cséphadaróval csépeltek, akkor sima és kemény legyen a felülete. Hát ebben segítettek a táncolók is. Legtöbbször csizmában, bakancsban voltak a legények. Tánc közben jól odaverték a kemény talpú lábbelit a földhöz. Az én gyermekkoromban már csak udvarokon voltak táncok. Ilyen udvarok voltak : Újfaluban Antal Álózi udvara, a Papsárán Bálint Albert udvara, ahol még kocsma is volt, a Kövesutcán, és a Főút mentén a templommal szembeni udvaron, a Sörkertnél, és a kádas meleg-fürdőnél. A tánc megkezdésekor becsukták a kapukat, két legény szedte a belépőt. A táncba a leányt a kedvese fizette be. Mehettek táncba az asszonyok is, az anyák, a nagymamák. Körben lócák voltak lerakva, erre ültek ők. A leányok csoportonként kört alkottak, karon fogták egymást és szünetben énekeltek. A legények is kört alkottak összeölelkeztek és ők is énekeltek. A legény a körből kérte táncra a leányt. Általában legénnyel táncoltak a leányok, de volt kivételes eset is, amikor leány a leánnyal állt fel táncolni. Vagy nem volt szeretője a leánynak, vagy éppen katona volt a legény. Gyakran a csárdást körben járták a leányok. Néha még az anyák is “megkívántak” táncolni. Ilyenkor két asszony állt össze.
A táncokban a “rezesbanda”, vagyis a fúvósok zenéltek. Lehetett italt is vásárolni. A legények közben borozgattak. Az italtól sokszor elszabadultak az indulatok.Előkerültek a valós és vélt sérelmek, egy-egy leány utáni versengés és lett nagy verekedés. Az is kiváltotta, ha más faluból is voltak ott legények. Kimutatkozott a “székely virtus”, hiszen Madaras híres volt a verekedésekről, a bicskázásokról. Előkerültek a bicskák, letörték a kerítés deszkáit, “kézbe valót” szereztek a legények. Két táborra szakadtak. A szervezők voltak a “választók”, a békítők. Vérző seb nélkül nem nagyon ért véget a verekedés. Ütötték, szúrták egymást a bicskákkal. Mindig voltak örökös verekedők is, akik minden alkalommal belebonyolódtak a verekedésbe. A verekedés alkalmával szűknek bizonyult a kiskapu, ki kellett nyitni a nagyot is. Volt kiabálás, sikoltozás, futás. Ez alatt a zenészek fújták tovább a kürtöket. Jobbik esetben lecsillapodtak az indulatok. Elvezették a bajt okozó legényt, elkergették, vagy leültették…
A tánc általában esti harangszóig tartott. Eddig voltak elengedve a leányok, akiknek az édesanyjuk a lelkükre kötötte: “becsüld meg magad, hogy téged is megbecsüljenek”. A leányt majdnem mindig a szeretője kísérte haza. Néha halálos kimenetelű verekedés is volt.
A táncokban említésre való való dolog a leány kimuzsikáltatása. A leányok körben énekeltek a táncban. A legény innen kérte fel meghajlással táncra: Szabad-e ? Legtöbbször igent mondott a leány és mentek táncolni. Megtörtént, hogy a legény nem volt kedvére való a leánynak, kikosarazta, nem ment táncolni. Ennek a következmény a kimuzsikáltatás. A legény odament a zenészekhez, pénzt adott, húzatni kezdte a Rákóczi indulót, a marsot. Ekkor a leány igyekezett gyorsan elillanni.
A másik szokás a leány kisirítése – kiforgatása. Sokszor megtörtént, hogy a leány véget szeretett volna vetni egy szerelmi kapcsolatnak. A legény szeretett volna bosszút állni a leányon. Felkérte táncolni a leányt. Odatáncolt vele a zenészek elé és kezdte kisiriteni, kiforgatni. Amikor a leány teljesen elszédült, fogta magát is ott hagyta. Ilyenkor legtöbbször “segítség” is érkezett. Egy másik legény gyorsan odaugrott, megfogta a leány kezét, táncoltatta tovább.
A leányok is tehettek olyant, amivel megszégyenítették a legényt. Általában sorozás alkalmával, vagy húsvétkor szokás volt bokrétát adni a kedvesüknek, amit az fel is tűzött a kalapjába. Ez amolyan “foglaló” volt. A legény büszkén viselte. Megtörtént, hogy kezdett más lányra kacsintgatni. Az is megtörtént, hogy a húshagyókeddi táncba más leányt hívott el. A leány ezt úgy bosszulta meg, hogy a táncban, mindenki szeme láttára odaugrott a legényhez, letépte a bokrétát a kalapból. Néha egy-egy legény két leánytól is kapott bokrétát. Ilyenkor csak egyiket tűzte fel, a másikat bedobta a kemence tűzbe.
A hatvanas évek végén teljesen kimaradtak a táncok, nincs kimuzsikáltatás, kisirités nincs bokréta a kalapban. Már azok a nagymamák is kezdenek “itt hagyni” , akik átélték ezeket. a szép szokásokat, és mesélgettek az unokáknak.
Hasonló
Országzászló avatás Csíkmad...
Fejkendőhímzés Csíkmadaraso...
Honnan jöttél kisbaba? Menn...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Regina nagymamám tervezte a...
Gyerekkoromban minden házba...
Aranykertben aranyfa, arany...
Székely babák, székely tört...
Mesélnek a csíkmadarasi szé...
Keresztek Csíkmadaras utcái...
Csíkmadarason három napig t...
Mesél egy öreg iskola Csíkm...
Csoma Pista bácsi a lelkét ...
Csíkmadaras második kicsi b...
Édesapám, a csíkmadarasi sz...
Vezérkürtös mindhalálig
Hová lett a csingilingi a g...
A székely ember házát a köz...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése