Az első egy filter nélküli Carpati volt

Belevágtam. A szám tele lett füsttel, azonnal ki is fújtam

Mindenkinek van az életében egy első cigaretta. Teljesen függetlenül attól, hogy cigarettázik-e vagy sem, biztosan kipróbálta. Lehet, hogy csak gondolatban. De az is lehet, hogy csak úgy véletlenül.  Egész biztosan nem volt meghatározó tényező a további életvitelében.

Katival a domboldalon sétálgattunk. Nyár volt, és meleg. Kerestünk egy jó kis árnyékot, leültünk.

– Mondd, te már cigiztél? – tette fel hirtelen a kérdést.

Most mit mondjak? Hogy soha, de igazából nagyon szeretném kipróbálni?

– Persze! – válaszoltam magabiztosan. Már nem is egyszer!

Nem szerettem volna, ha ő mutatkozik gájnerebbnek.

– S honnan szerezted a cigit?

Halvány fogalmam sem volt arról, hogy honnan is lehet beszerezni, hiszen mi még nem vásárolhattunk. De ha már belekezdtem a hazugságba, nincs megállás.

– Tudod, van néhány fiú a suliban, akik titokban pöfékelnek, ők adtak hébe-hóba.

Ebből annyi volt a valóság, hogy tényleg elkaptak néhány srácot, akik a pincében cigarettáztak, méghozzá szünetben. Lett is belőle nagy balhé! Az egyik anyuka egy csomag Marosestit etetett meg velük. Azóta se tudnak ránézni. Mármint a cigire.

­ Kati elkezdett kotorászni a zsebében, s egy szál filter nélküli Carpatit húzott elő.

– Édesapámtól csentem el – mondta pajkosan. Aztán egy gyufát is előhúzott.

– Gyújtsunk rá!

Szent Habakukk, végem van! Mi lesz most? Azt sem tudom, hogy kell fogni.

– Csak ez az egy szál van, elpostázzuk – magyarázta Kati, s óvatosan meggyújtotta a cigit.

Elpostázzuk? Az meg mi? Postára adjuk?

Ránéztem Katira, s elkezdtem kételkedni abban, hogy ezidáig cigarettázott-e ő egyáltalán. Füstfelhő, az volt körülötte, de láttam, hogy alig tudja visszafojtani a köhögést.

– Te jösz – nyújtotta át.

Megfogtam. Egy ideig nem tudtam egyebet tenni, mint bámulni.

– A végén még elég magától! Szívjad már!

Belevágtam. A szám tele lett füsttel, azonnal ki is fújtam. Szörnyen rossz volt.

– Le sem veszed?

– Hogyne venném!

Ezt már hallottam. Le kell tüdőzni, másképpen csak füstölögsz, mint a parázsló kórérakás.

Visszaadtam. Már nem tűnt érdekesnek. Büdös és kellemetlen volt.

Valahogy elfüstöltük a cigit. Közben állandóan figyelnünk kellett, nehogy valaki  észrevegyen. De a kutya sem járt arra.

Ez volt az első cigarettám. Sajnos nem az utolsó. Azonban ha ettől függött volna, akkor biztosan az lett volna.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése