Nyíregyháza

A körszakállt viselő, halk szavú családapáról első látásra senki sem gondolná, hogy az ősi magyar kutyafajták egyik megmentőjével áll szemben. A vidéken élő nagyszülők a nyaralások alatt „oltották be” őt is az állatok szeretetével és azok megbecsülésével. Zsíros Csabát 1956. augusztus 25-én a megyeszékhelyen anyakönyvezték. Édesanyja, Szondi Erzsébet aktív korában tanított Nagykállón, Érpatakon és Nyíregyházán. Édesapja, Zsíros János az akkori Állami Biztosító kárszakértőjeként dolgozott. A család második gyermeke, Márta Debrecenben él. Zsíros Csaba élete párja Szöllősi Éva, könyvelő. Húszéves leányuk Csilla, a Debreceni Egyetem másodéves tanár szakos hallgatója. Húga, Orsolya, 19 éves. Jelenleg sportszervező és -menedzser szakon tanul a Sóstói Továbbképző Központban.

Zsíros Csaba 1974-ben érettségizett Nyíregyházán, a Vásárhelyi Pál Építőipari Szakközépiskolában. Építésztechnikusként öt évig a NYÍRBER alkalmazásában hasznosította tudását. Az igazi „szakmai gyakorlatot” követően került a MÁV Nyíregyházi Építésvezetőségére, ahol tizenöt éven át dolgozott.

A rendszerváltás után érkező sorozatos átszervezések nem kímélték az ő munkakörét sem, ezért 2000-től önálló vállalkozóként állateledel kis- és nagykereskedelmi tevékenységgel igyekezett boldogulni, miközben a gyerekkori szerelem – az állatok szeretete – folyamatosan munkált benne. Jelenleg területi képviselője az Agrokomplex C. S. állateledeleket forgalmazó rt.-nek. Az állateledeleket cégek, magánszemélyek, tenyésztők, boltok vásárolják tőle.

Kedvenc időtöltéséhez visszakanyarodva mondja el, hogy komolyabban, célokat tűzve maga elé 1972-ben kezdett foglalkozni a kutyákkal. Azok közül is az ősi magyar fajtákkal, amelyek közül akkor már szinte kihalófélben volt a mudi. A megyében és a megyén kívül is kereste a még fellelhető, tenyésztésre alkalmas mudikat. Juhászoktól vett tizenöt szép mudit, amelyek „B” törzskönyvet kaphattak csupán, hisz származásuk és felmenőik ismeretlenek voltak. A tenyésztőmunkát komoly kutatásokkal egészítette ki azért, hogy a törzsállomány utódai már „A” törzskönyvet kaphassanak, s azok birtokában a versenyeken az őket megillető helyen szerepelhessenek. A fáradozás meghozta a várva várt gyümölcsöt: benevezhette kutyáit előbb az országos, majd a nemzetközi fajtaversenyekre. Hosszas fejtörés után sem tudja pontosan megmondani, mennyi „Győztes”, „Fajtagyőztes”, C.A.C., illetve C.A.C.I.B. minősítésű kutyát nevelt fel az eltelt harminckét év alatt. A magyarországi mudiállomány közel nyolcvan százaléka a megyében beszerzett tizenöt kutyára épül. Ő a legrégebbi muditenyésztő ebben a kis országban. Önzetlen és áldozatos munkáját a szakma itthon is és külföldön is elismerte és elismeri. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete 1990-ben „Aranykoszorús Mestertenyésztő” címet adományozott Zsíros Csabának.

Három társával – Orbán Istvánnal, Marcsek Györggyel és Szikora Istvánnal – tíz évvel ezelőtt megalapozta a magyar terelőkutyasportot. A Hungá­ria Puli-Pumi-Mudi Klubbal közösen hívták életre a sportágat, valamint annak bírálói testületeit. A céljuk az volt, hogy bemutassák a nagyközönség számára is látványosságot jelentő formában a terelőkutyák valós körülmények közötti munkáját. 1996 óta, a hagyományos Szent György-napi juhászversenyek egyik legnézettebb és leglátványosabb részét jelenti a terelőkutyák versengése. Emellett rendeztek ilyet, illetve bemutatót a Népstadionban, a Horto­bágyon, Nyíregy­házán. Rendszere­sek a Nagykálló-Harangodon megtartott nyári szaktáboraik. Zsíros Csaba szerint a puli, a pumi és a mudi, mint önálló fajta, terelőmunkájának köszönheti a fennmaradását. Eközben keresi a kapcsolatot az önkormányzatokkal, a juhászokkal, hogy népszerűsítsék a fajtákat. Ezért táborokat szerveznek a hazai és a külföldi pásztorkutyások számára.

Zsíros Csaba tenyészetéből kerültek el pumik és mudik Ausztriába, Németországba, Hollandiába, Finnországba, Dániába és Svédországba is. Partnereivel a kapcsolata szinte mindennapos. A finnországi vevői már-már családtagnak számítanak. Kutyáiról rendszeresen jelennek meg publikációk a finn, a német és a francia szaksajtóban. 2004-ben a Kecskeméten megrendezett „Magyar Kutyafajták Világtalálkozója” bírói testülete az ő pumijának ítélte oda a „Világ Legszebb Pumija” címet. S ezen a versenyen az ő tenyészetéből származó mudi kapta meg a „Világ Legszebb Mudija” címet is.

A hobbijához a család minden támogatást biztosít Zsíros Csaba számára. Ezek után nem meglepő az sem, hogy leánya, Orsolya kuvaszokat tenyészt…

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)