Illatával csalogat a lángos

Milyen kellemes belépni, egy olyan helyre, ahol mosolygó, kedves arccal fogadják az embert, és már az első alkalommal olyan érzés tölti el, mintha egy jó barát házába lépett volna be. Az ilyen helyekre, mindenki szívesen visszajár, mert az a kedves, mosolygó arcú asszony, aki olyan szívélyesen fogad minden arra tévedőt, mindenki szívébe hamar belopja magát, és nem csak jó barátként, hanem családtagként gondolnak rá a vendégek, korosztálytól függetlenül.
Fehérgyarmaton van egy ilyen hely, ahová mindenki örömmel tér be, mert Bíróné Szűcs Katalin, mindenki Kati nénije, megnyerő, kellemes modorával, oda vonz bárkit, a kicsiktől, a nyugdíjasokig.
És természetesen az íncsiklandozó illatok, is becsalogatják a vendégeket, a város központjában található, Kata Lángos felirattal jelzett kis büfébe, ahol Kati néni nyolc éve süti nap, mint nap a finomabbnál, finomabb, sima, tejfölös vagy akár töltött lángost.

Mindegy, hogy valaki mindennapos vendég, vagy csak néha – néha tér be, mikor arra jár, Kati néni mindenkit a nevén szólít, nem felejti el megkérdezni a vendéget, családtagjai hogylétéről, akiket persze szintén a nevükön nevez. Időnként, én is betérek hozzá, mert az a figyelmesség, kedvesség amit kapok a kávé, vagy lángos mellé, kellemes érzéssel tölt el, és teljes feltöltődést jelent a lelkemnek. Valószínűleg, nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel, mert a kis lángos sütő falain, a nagyméretű parafatáblák, mintha iskolai tablók lennének, tele fiatalok tablóképeivel, a szekrényen családi és esküvői fotók sorakoznak, melyeket, mind a vendégektől kapott, kifejezve ezzel szeretetüket, a kedvenc lángos sütőjüknek.

Az 55 éves asszony mindig is óvónő szeretett volna lenni, de édesanyja nem szívesen engedte el Tarpáról, messze iskolába, így Fehérgyarmaton, női ruha készítő szakon végezte el tanulmányait.

Családalapítás után egy ideig Debrecenben élt, majd a sors visszaterelte szülőföldjére, és sok évig szakmájában dolgozott a SZRISZ fehérgyarmati üzemében. Egyedülálló anyaként nevelte három, azóta már felnőtt gyermekét, és kilenc éve már, hogy elkezdett alkalmanként falunapokra, rendezvényekre járni ismerősével, lángost sütni, és egy évvel később megnyílt a Kata lángos.

A lángos eredete rég múltra tekint vissza, egyes feltételezések szerint, a török hódoltság idején került a magyar konyhákba, de van, aki ezt vitatja, és úgy hiszi, ókori római az eredete. Míg a gulyásra, vagy a halászlére büszkén gondolunk, mint a híres magyar konyha termékére, addig a lángosról méltatlanul keveset beszélünk, pedig már meghódította a világot, ez a lágy, kenyér tésztából készült sült lepény.

A hagyomány úgy tartja, hogy a kenyér tésztából megmaradt részeket, kézzel kinyújtották és a parázsra dobva sütötték meg, a kemence elejében, a kenyérrel együtt. Kenyeret a régi időkben, hetente egyszer kétszer sütöttek, ilyenkor mindig kenyérlángos volt reggelire, tejföllel, lekvárral, vagy porcukorral megszórva. Lassan, ahogy fejlődött a technika, elmaradtak a házi kenyérsütések, hisz a pékeknél jó minőségű kenyeret lehetett kapni. Így a parázson való lángos sütés, is elmaradozott, a konyhatechnika fejlődésével, a parazsat felváltotta a zsír és az olaj. A tejföl és lekvár mellett, pedig ezernyi különleges ízesítéssel, bolondítják meg, a hagyományos kenyér lepényt. Ma már, számtalan lángos recepttel lehet találkozni, kefires, burgonyás, vagy akár lusta lángos.

Kati néni a hagyományos lángost süti. A tejfölös, fokhagymás, és sajtos mellett, töltött lángost is tökéletesen készít, amelyben, a füstölt tarja, sonka, lila hagyma, sajt és az egyéb töltelék, remek ízkavalkádot eredményez.

Az élesztőt vízben futtatja, majd lisztel és egy picike sóval, tésztát dagaszt, de úgy, hogy egy picike gumó sem maradjon benne. A tésztának olyan lágynak kell lennie, mint más kelesztett tésztának, talán egy kicsikét keményebbnek. Miután megkelt a tészta, olajos kézzel kell formázni, és forró, bő olajban, kisütni. Hideg, vagy langyos olajba soha nem szabad a tésztát beletenni, mert tele szívja magát zsiradékkal.

A lángos, melegen fogyasztva a legfinomabb, ízlés szerint, mindenki válogathat, milyen feltéttel kéri. Újabban, a kertes házak udvarán, egyre több helyen lehet ismét fatüzelésű kemencét látni, és egyre inkább újra előszeretettel készítik házilag, a régi, hagyományos, kemencés lángost, parázson.

Az egyedülálló, három gyerekes asszony, rutinszerűen készíti nap, mint nap a lángost, amihez erős karokra van szükség, hogy megfelelően el tudja dolgozni a tésztát. Szabadidejében, amikor csak teheti, különböző rendezvényeken, falunapokon dagasztja és süti reggeltől, estig ezt az egyszerű, de ízletes ételt. Nem kényszerként éli meg a mindennapokat, a munkahelyén, hanem boldogan, jókedvűen tölti el az idejét, mert imádja az embereket, és az emberek is nagyon kedvelik őt. Ha időnként Angliába utazik, lánya családjához, a törzsvendégek borzasztóan hiányolják, mert nélküle ez a hely nem ugyanaz.

*** 
                                                                                                                                                                                   

  Írta: Szilágyi Krisztina

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése