Hajdúsámson

A település Debrecentől északkeletre fekszik, ott, ahol a Hajdúság fekete földje találkozik a Nyírség aranyló homokjával. Késő bronzkori leletekkel büszkélkedik, amelyeket a Déri Múzeumban őriznek. Neve a Sámson személynévből származik, Túrsámson néven említik először 1213-ban a Váradi Regestrumban. A XV. században a Túr elnevezés eltűnik, és egyszerűen Sámsonnak nevezik. A XIX. századi megyerendezés során Hajdú megyéhez csatolják, ekkor kapja a mai Hajdúsámson nevet.

A tizenegyezer lakosú nagyközséget már második ciklusban irányítja Hamza Gábor, aki tősgyökeres hajdúsámsoni, ősei már az 1600-as években a településen laktak.

A mozdonyvezető édesapa és a háztartásbeli édesanya öt fiúgyermeket nevelt fel, közülük Gábor a legidősebb. Rendkívül mozgalmas, élményekben gazdag gyermekkora volt, a vasutas papa szigorúan fogta fiait, embertiszteletre, kötelességtudatra nevelte őket, az otthoni munkából mindannyian kivették részüket. Az iskolában mindvégig jeles, kitűnő tanuló volt, inkább a reáltárgyak: a matematika, fizika, elektromosságtan, a gépészet érdekelték jobban, de jutott emellett idő a kézilabdára meg az iskolai énekkarra is. A Fazekas Mihály Gimnáziumból Ördögh László matematika tanár, Szalai tanár úr a fizika és Kornya tanár úr a magyar és a történelem oktatója maradt meg a szép emlékei között. Érettségi után a Debreceni Finommechanikai Vállalatnál hűtőgépszerelést tanult, közben beiratkozott az erősáramú villamosipari technikumba is, 1966-ban érettségizett esti tagozaton.

Ezután előbb a műszaki osztályon technológusként, azután hamarosan Debrecen Megyei Jogú Város Ipari Osztályán főelőadóként dolgozott. Négy területen (villamosenergia-átvitel, távhőszolgáltatás, közlekedés energiagazdálkodása, villamos hőerőművek) szerzett felsőfokú szakképesítést, így cseppet sem véletlenül, Debrecen főenergetikusa lett, valamint a Nehézipari Minisztérium és az Állami Energiafelügyelet konzulenseként a nagyvállalatok energiafelhasználását koordinálta.

Elő- és utókalkulátori szakképesítése révén árhatósági vizsgálatokra is felkérték, ellátta az ipari szövetkezetek állami, törvényességi feladatát, mindeközben irányította a város radiológiai, vegyi és biológiai szakszolgálatának munkáját és a városi tanács szakszervezeti bizottságának elnöke volt.

Ezerkilencszáznyolcvannyolcban váltott, előbb személyzeti osztályvezető, majd két év múlva humánpolitikai vezető lett a polgármesteri hivatalban, százhúsz intézmény és a hivatal személyzeti, munkaügyi, munkajogi feladatait intézte.

1992-ben tett egy kis kitérőt az üzleti világban, egy izraeli–magyar vegyes vállalat ügyvezető igazgatója lett két évre. A cég elsősorban kereskedelemmel foglalkozott, de 1994-ben kivonult Magyarországról.

Ekkor ismerősei, barátai unszolására elindult Hajdúsámsonban a polgármester választáson. Hét jelölt közül nyert, majd az újabb megmérettetésen 1998-ban nyolcvanegy százalékos szavazataránnyal ismét győzött. A városi címre pályázó nagyközség dinamikusan fejlődött az elmúlt években. Kiépült a modern vezetékes és vezeték nélküli hírközlés, új utak épültek, és a több mint egy milliárdos fejlesztés eredményeként nemrégen adták át a XXI. századi követelményeknek is megfelelő, minden igényt kielégítő új oktatási központot. Megszervezték a lakossági kommunális hulladék ingyenes gyűjtését és Hajdúsámsoni Hírlap néven önálló lappal is büszkélkedhet a település. A sikeres életútról így vall Hamza Gábor:

– A legfontosabb talán a családból hozott céltudatosság. Szüleink belénk nevelték, hogy lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség. Rendkívül erős akaratot is örököltem tőlük, nem tudom elviselni azt, ha valamit nem lehet megoldani. A jó kommunikációs képességem alapján mindig sikerült mindenkivel megtalálnom a hangot. Munkám során mindig kész voltam az ésszerű kompromisszumokra, munkatársaim véleményére adtam, őket mindig tiszteletben tartottam. Az ember sikeres tevékenysége elképzelhetetlen a folyamatos tanulás, az állandó önképzés nélkül. Eddigi munkaköreimben széles körű ismeretekre tettem szert, ezt most jól tudom kamatoztatni polgármesteri tevékenységemben, ami a település javát szolgálja.

Sokrétű munkáját az évek során a Honvédelmi Érdemérem Arany Fokozatával és több Kiváló Dolgozó címmel ismerték el.

Tevékenységében fontos szerep jut a kiegyensúlyozott családi háttérnek, amit Fekete Irma óvodavezető biztosít, akivel 1964-ben kötöttek házasságot. Fiúgyermekük, Gábor, talán apai örökségként is, épületgépész-mérnök. Már nős, egy hatéves lányunoka boldogítja a nagyszülőket.

A polgármester úr szabad idejében olvas, és rejtvényfejtő szenvedélyének hódol. Ám mivel nyughatatlan ember, eközben is gyakran az újabb kihívások, a nehéz feladatok megoldásán töpreng.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)