Debrecen

Közélet és közösség – ez a két fogalom végigkíséri dr. Debreczeni Ferencnek, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. igazgatójának az életútját.

– Meghatározó élményt jelentettek számomra a középiskolai évek. A fénykorát élő debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban (TÁG) a kiváló szakmai képzés mellett fontos volt a közösségformálás is – emlékszik a felhőtlen diákévekre.

A TÁG-ból az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetemre vezet az útja, ahol vegyészként végez. Pedagógus szülei – édesanyja általános iskolai igazgató-helyettesként, édesapja a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgatójaként megy nyugdíjba – nyomdokain haladva oktatóként dolgozik a szervetlen és analitikai kémiai tanszéken.

– Kiváló kutatócsoportban dolgoztam, rendkívül sikeres időszak volt – idézi fel a tudományos munkával töltött időszakot, amihez sikeres doktori értekezés kapcsolódik, s megalapozza későbbi PhD-címét is.

Az egyetemi tudományos munka olyan intellektuális élményt jelentett számára, amit később, más területen is jól hasznosít: „Megtanultam különbséget tenni tények és prekoncepciók között, megtanultam tisztelni a tényeket, önfegyelemre, önképzésre tanító, jó iskola volt”. Debreczeni Ferenc e mellett az ifjúsági munkában is otthonosan mozog: a középiskolai és az egyetemi diákvezetői munka után hamarosan első számú vezetőként irányítja az akkori ifjúsági szövetség debreceni szervezetét, s 31 éves, amikor megválasztják a városi tanács elnökhelyettesének.

– Felnőtt egy szakmailag felkészült generáció, aki részt kért magának a közügyekben – summázza a gyors karrier hátterét.

Irányítása idején kezdi meg adásait a debreceni városi televízió, megkezdődnek az egészségügyi fejlesztések, s nem kis feladatot jelent a demográfiai hullám kezelése a középiskolákban. Időközben nyugdíjba megy elődje, s megbízott tanácselnökként vezeti a várost – a rendszerváltás előkészítésének időszakában.

– Különösen tanulságos időszak volt, amikor értek csalódások is a frissen megjelent közszereplők szándékait illetően – enged némi bepillantást a politikai kulisszák mögé.

Ma is büszkén vállalja, hogy jelentős, szakmai alapú döntéseket hoztak – „nem volt politikai háttér a városvezetés mögött” –, s korrekt módon sikerült megoldani olyan fontos kérdéseket, mint a szovjet csapatok kivonása vagy az erdélyi menekülthullám kezelése. A rendszerváltás számára is változást hoz: a közélet helyett a gazdaság világában is megméretteti magát Debreczeni Ferenc. A Co-nexus Rt.-nél a déli autópálya-projekt szervezésével foglalkozik. Megítélése szerint a 700 kilométert meghaladó hosszúságú, az ország déli részét keleti-nyugati irányban átszelő autópálya terve valójában a térség területfejlesztési programja volt.

– Az önkormányzatok lelkesedtek a tervért, ami viszont nem talált kellő kormányzati támogatása, sőt többen ellenezték. Koraszülött volt a gondolat a 90-es évek első felében a hárommilliárd dolláros projekt megvalósítására – zárja le az időszakot, amikor tanul is, s a kor igényeihez igazodva menedzserképzőt végez.

Szakmai pályája következő állomásaként megszervezi, majd öt évig igazgatja az ITD Hungary kelet-magyarországi regionális képviseletét. Munkája során befektetés-ösztönzési és projekt-finanszírozási kérdésekkel foglalkozik, s egyetlen év alatt 42 külföldi céggel tárgyal. Szerepe van abban, hogy a Flextronics Nyíregyházán, a National Instruments Debrecenben, az Eagle Ottawa Szolnokon landol. Mindeközben sokat tanul a regionalizmusról: „világossá vált számomra, hogy bizonyos fejlesztési léptékek fölött kicsik a települési keretek”. Meggyőződése, hogy  „a fejlesztési terekkel kell foglalkozni ahhoz, hogy valódi fejlesztést lehessen generálni”. Szakmai tudását a továbbiakban a Budapest Investment kelet-magyarországi regionális képviseletén folytatja, majd megpályázza és elnyeri az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatói posztját.

– Egyetemi pályafutásom óta intellektuálisan a legnagyobb és legizgalmasabb feladat – jellemzi új munkahelyét. – Naponta új feladatokkal találkozunk, amelyekre szakmai válaszokat kell adni, miközben ma már egyre nyitottabb tere van a regionális fejlesztéspolitikának.

Szakmai apparátusa 15 tagú, amikor átveszi, de már 40-en dolgoznak az ügynökségen, ahogy mondja: „fiatal szakma, fiatal szakembergárdával, s szakmai és emberi kihívás számomra, hogy ők sikerrel induljanak szakmai pályájukon”. Debreczeni Ferenc ma is közügyeket szolgál, s miközben értenie kell a politikai folyamatokat, „nem kell napi politikai kérdésekkel foglalkozni”.

– Ez szigorú szakmai elvek szerint végezhető munka – mondja az igazgató, aki munkája végeztével középiskolai tanár feleségéhez, egyetemi hallgató és gimnazista lányaihoz tér haza debreceni otthonába.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)