Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Az elmúlt század rajzolóasszonyai
A sok rajzolt tulipán, szegfű, rózsa, liliom, bogyó, levél, inda és egyéb hímzésminta valószínűleg télen született, nyáridőben nem nagyon lehetett erre idejük
Azt mondják, rajzolni könnyű. Veszed a ceruzát, aztán néhány egyenes meg görbe vonal, s már kész is a rajz. Ha gyerek vagy, akkor valóban így van. Sőt, felnőttként is ugyanaz a helyzet. De egy szép rajz már más tál tészta.
Egyébként gondoljunk csak bele, mitől lesz egy rajz szemnek kellemes? Talán a mondanivalója határozza ezt meg? Vagy az, hogy esztétikusan van elrendezve a lapon? Netán a valósághűsége helyezi előtérbe?
Nos, itt már vitatkozhatnánk egy ideig, és sokféle rajztípust elemezhetnénk. Viszont próbáljunk egy kicsit az egykori rajzolóasszonyok bőrébe bújni, és az ők szemszögükből vetni egy-két pillantást erre a tevékenységre. Ami nem is olyan egyszerű dolog. Követni a hagyományos mintákat, de mindig valami újat felmutatni, többféle hímzési módot ismerni, kéréseknek megfelelni.
A rajzolóasszonyokról nem szólnak énekek vagy költemények, de nélkülük sosem születtek volna meg a napjainkban is használt minták, motívumok. Nem azon ügyködtek, hogy a valóságnak megfelelően ábrázoljanak, inkább a hagyományos mintakincs felhasználására, újragondolására, és az alkotás összhatására törekedtek. Esztétikai érzékkel rendelkeztek, szabályokat hoztak létre és követtek, szebbnél szebb kézimunkákkal gazdagították a társadalmat. Minden faluban ott voltak, egymástól tanultak, ellestek, kitaláltak, alkottak. Nem lehetett könnyű dolguk, hiszen nem segítette őket semmiféle modern kivitelezés. Megismerkedtek az addig használatban lévő motívumokkal, aztán azokat alkalmazták különböző kontextusokban. Levelekkel, indákkal, bogyókkal kombinálták, mert fantáziára régen is szükség volt. Így, rövid ü-vel a szükségben, nem mint a házi áldás szűkségében, amit, sajnos, jelenleg többen kijavítanak. Az eredeti így hangzik:
A szűkség itt nem jelent mást, mint a bőség ellentétét, ezt így gondolták annak idején a rajzolóasszonyok, akik feliratoztak is néha. Ez valószínűleg nem eshetett nehezükre, ugyanis eddigi tapasztalataim szerint akik szépen írnak, azok szépen rajzolnak. Ugyanez fordítottan is igaz.
A sok rajzolt tulipán, szegfű, rózsa, liliom, bogyó, levél, inda és egyéb hímzésminta valószínűleg télen született, nyáridőben nem nagyon lehetett erre idejük az asszonyoknak, akik egyébként látástól-vakulásig dolgoztak a mezőn, a kertben, az istállóban, és a házimunka meg gyereknevelés is az ő feladatuk volt. Bizonyára lámpafénynél is rajzolgattak néha, amikor a család már édesdeden aludt,de ez már szemeiknek megerőltető munka lehetett.
Ahogy telt az idő, rájöttek, hogy alumíniumkanál és zsírpapír segítségével a minták átmásolhatók. Ekkor kezdődött el a rajzolóasszonyok karrierjének hanyatlása. Erre még rásegített az előnyomott mintákkal megvásárolható anyagok megjelenése. Pedig ezek egyformák voltak. A rajzolóasszonyok pedig éppen ezért voltak különlegesek: mindig újat és egyedit alkottak. Mint a jelenkori nagy divattervezők.
Hogy léteznek-e még ilyen asszonyok? Igen, még akadnak néhányan. Főleg a hagyományőrzőbb vidékeken. Sőt, pár éve még találkozót is tartottak. Mert rajzolóasszonynak lenni nem egy mesterség volt, inkább kiváltság. Ezeknek a nőknek a neveik nem maradtak fenn, alkotásaik vagy azoknak egyes elemei viszont igen. S ez egy kicsit a halhatatlanság felé taszigálta őket, még így, névtelenül is.
Hasonló
Amikor még megénekeltük Rom...
Szállt a nótacsokor, fel a ...
Józsi seprűvel győzte le a ...
Zsiga felült a koporsóban, ...
A kis Timike elvarázsolta a...
Égi áldás az özvegyasszony ...
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése