Ceaușescu feleségének is varrt paplant

Székelyvaján csak úgy emlegetik, hogy Paplanvarró Rózsi néni. Hogy miért? Mert negyven évig paplanvarrással foglalkozott. Hetente akár hármat is megvarrt, összesen ezernél többet. És nagyon értett hozzá. 

Ezt a mesterséget sokan kipróbálták, de hamar abbahagyták. Nem a rettentően nehéz munka miatt, de jókora helyet igényelt, meg igényességet és kézügyességet. Nem beszélve a türelemjátékról.A paplanra varrt mintákat általában a készítők találták ki, vastag kartonra kirajzolták, aztán az anyagra, majd összevarrták. Ehhez szükség volt paplanméretű keretre, lécekre, selyemre (vagy egyéb anyagra) és fésült gyapjúra.

Rózsi néni még akkor elkezdte a paplanok varrását, amikor még áram sem volt a faluban. Esténként a petróleumlámpát leengedte, amíg lehetett, aztán annak a fényénél próbált boldogulni. Mindeközben négy apró gyereket nevelgetett, a férje gyerekeit, akiket sajátjaiként szeretett. Ő is árva volt, talán ezért szeretett bele hamarabb az apróságokba, mint az apjukba.

Egyszer a féltestvérének varrt egy paplant, aki Segesváron dolgozott. Annak mérnöknője véletlenül szemrevételezte, s annyira megtetszett neki, hogy ő is rendelt egyet. Ami csavart még egy nagyot ezen a történeten,az az volt, hogy ez a mérnöknő Ceaușescu asszonyságnak a legelső unokatestvére volt, s egy röpke látogatás alkalmával valahogy meglátta a paplant, s persze, hogy neki is azonnal kellett. Mindjárt küldtek Rózsi néninek két méter hatvan centinyi anyagot, hogy nekik akkora paplant varrjon. Az eléggé csodálkozott, hogy minek annak a két kicsi embernek ilyen nagy takaró, de a paplan elkészült, s a segesvári mérnöknőn keresztül eljutott a tulajdonosokhoz.

De egyebekkel is foglalkozott Rózsi néni. Az anyósa eléggé híres ónöntő volt, s miután beteg lett- nemsokára meghalt-, a tudását átadta a menyének. Az ónöntés, tudniillik, azért jó, mert ha valaki nagyon megijed valamitől vagy valakitől, és azt nem tudja feldolgozni, akkor ez úton-módon meggyógyulhat. Érdekes, még ma is keresett személy az ónöntő.

– Olyan, mint egy pszichoterápia. Az érintett megnyugszik ettől a kezeléstől- mesélte Rózsi néni.

Ehhez a kezeléshez szükségeltetett szentelt víz, szentelt tál, szentelt ón. A szentelt vizet be lehetett szerezni, azzal meg mindent megszentelni. A tál alá, amit használt, az érintett személy egy ruhadarabját kellett behelyezni, az ónt parázs felett kanálban megolvasztani, aztán a kanálból a vízbe csurgatni, és máris az ijedtséget okozó állat, személy vagy tárgy képe jelent meg. A páciens kapott az ónos szenteltvízből egy kisebb adagot, amit három nap alatt kellett elfogyasszon. Egy kezelés három találkozásból állt, s ha akkor sem használt, tíz nap múlva megismételték.

– Legtöbbször használt. Remegő kezűeket, dadogókat, éjjeli álmukból felsírókat gyógyítottam meg. Ezeket mind az ijedtség váltotta ki. Volt, amikor első alkalommal kialakult az ónból egy állat vagy emberforma, volt amikor csak harmadjára. Ilyenkor meg kellett ismételni, mert harmadjára egy szív formának kellett megjelennie, ez jelentette azt, hogy az illető meggyógyult.

Nem maradhatott el az ima sem: Üdvözlégy, Mária, magasztallak téged, te, aki szent vagy az asszonyok között, magasztallak téged. Ámen. A felnőtteknek a homlokát, az arcát, a szíve környékét kenték be az ónos szenteltvízzel, a gyerekeknek a szíve környékét maszírozták vele, de meg is mosdatták benne.

Rózsi néni most 84 éves. Egyedül lakik, de el tudja látni saját magát, csak a bevásárlásokat bízza másra. Ő az, aki magyarázta a megmagyarázhatatlant, bizalmat és reményt keltett, gyógyított. Mert tényleg pszichológián alapszik mindez: elmondod – megnyugszol, biztatnak – még nyugodtabb vagy, kedvesek veled-jól érzed magad, hinni kezdesz magadban-meggyógyulsz. S ha netán Székelyvajában jársz, és arról érdeklődsz, hogy lakik-e itt ónöntő, ne csodálkozz, ha azt mondják: persze, Paplanvarró Rózsi. Csak a tudását adta át jó ideje a nevelt lányának, ezért mesélhet róla most már korlátok nélkül. 

Share on Facebook
Facebook
Ossza meg ismerőseivel!
Írta:
László-Fábián Júlia
Written by
Szerző: 2022. 01. 24.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tavasz a gyimesi szorosban

Ősz Zoltán alkotása Pasztell 2011. Hol is maradtak ezek a káprázatos hegyek Ősz Zoltán sóhajából az évek alatt?? Ki tudja, hányszor feslettek fel ezek a finom szálak a lélek képzelt anyagán,... Tartalom megtekintése

A füzérradványi Károlyi-kastély

IMG_4516 IMG_4517 IMG_4519 IMG_4523 IMG_4521 IMG_4559 IMG_4556 IMG_4550 IMG_4551 IMG_4553 IMG_4525 IMG_4534 IMG_4529 IMG_4530 IMG_4532 IMG_4535 IMG_4538 IMG_4539 IMG_4546 IMG_4540   XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX  2022.05.02.   XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX IMG_4512 IMG_4510 IMG_4507 IMG_4506 IMG_4504 IMG_4501... Tartalom megtekintése

Anyóka az autóbuszon

Hogy ki volt ő? Egy egyszerű asszony, aki értett a beszéd nyelvén Mindig szeretek autóbuszon utazni. Ott általában  izgalmas beszélgetések hangzanak el, vagy éppen történik valami. Lehet, ezek másoknak lényegtelen... Tartalom megtekintése

Halk sóhaj

Hargitai Beáta alkotása Sóhaj voltál, mint tavasszal a szellő ha virágokat látogat, hogy kinyíljanak, egy gondolat voltál, amit rejtegetve ringattalak, zengő  madárdal,  mit  messzire  hord a csiklandó  napsugár,  tréfa voltál ... Tartalom megtekintése

Nagylegények, nagyleányok

Életünkben vannak olyan események, amelyek nemcsak nekünk, hanem egész közösségünknek fontosak. Ilyenek a születés, keresztelő, konfirmálás vagy elsőáldozás, ballagás, házasságkötés, aztán mindezek elölről kezdve a saját gyerekünkkel. Majd az unokánkkal.... Tartalom megtekintése

Hol bót, hol nem vót

Gyermekkorom egyik legendás helye volt a vámosoroszi vegyesbolt Hajdanában-danában a boltot még bótnak hívták és nem ABC-nek, vagy „tudomisén” minek. A bót egyet jelentett valamikor „Bótos Feri bácsival”. Feri bácsi... Tartalom megtekintése