Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Ceaușescu feleségének is varrt paplant
Székelyvaján csak úgy emlegetik, hogy Paplanvarró Rózsi néni. Hogy miért? Mert negyven évig paplanvarrással foglalkozott. Hetente akár hármat is megvarrt, összesen ezernél többet. És nagyon értett hozzá.
Ezt a mesterséget sokan kipróbálták, de hamar abbahagyták. Nem a rettentően nehéz munka miatt, de jókora helyet igényelt, meg igényességet és kézügyességet. Nem beszélve a türelemjátékról.A paplanra varrt mintákat általában a készítők találták ki, vastag kartonra kirajzolták, aztán az anyagra, majd összevarrták. Ehhez szükség volt paplanméretű keretre, lécekre, selyemre (vagy egyéb anyagra) és fésült gyapjúra.
Rózsi néni még akkor elkezdte a paplanok varrását, amikor még áram sem volt a faluban. Esténként a petróleumlámpát leengedte, amíg lehetett, aztán annak a fényénél próbált boldogulni. Mindeközben négy apró gyereket nevelgetett, a férje gyerekeit, akiket sajátjaiként szeretett. Ő is árva volt, talán ezért szeretett bele hamarabb az apróságokba, mint az apjukba.
Egyszer a féltestvérének varrt egy paplant, aki Segesváron dolgozott. Annak mérnöknője véletlenül szemrevételezte, s annyira megtetszett neki, hogy ő is rendelt egyet. Ami csavart még egy nagyot ezen a történeten,az az volt, hogy ez a mérnöknő Ceaușescu asszonyságnak a legelső unokatestvére volt, s egy röpke látogatás alkalmával valahogy meglátta a paplant, s persze, hogy neki is azonnal kellett. Mindjárt küldtek Rózsi néninek két méter hatvan centinyi anyagot, hogy nekik akkora paplant varrjon. Az eléggé csodálkozott, hogy minek annak a két kicsi embernek ilyen nagy takaró, de a paplan elkészült, s a segesvári mérnöknőn keresztül eljutott a tulajdonosokhoz.
De egyebekkel is foglalkozott Rózsi néni. Az anyósa eléggé híres ónöntő volt, s miután beteg lett- nemsokára meghalt-, a tudását átadta a menyének. Az ónöntés, tudniillik, azért jó, mert ha valaki nagyon megijed valamitől vagy valakitől, és azt nem tudja feldolgozni, akkor ez úton-módon meggyógyulhat. Érdekes, még ma is keresett személy az ónöntő.
– Olyan, mint egy pszichoterápia. Az érintett megnyugszik ettől a kezeléstől- mesélte Rózsi néni.
Ehhez a kezeléshez szükségeltetett szentelt víz, szentelt tál, szentelt ón. A szentelt vizet be lehetett szerezni, azzal meg mindent megszentelni. A tál alá, amit használt, az érintett személy egy ruhadarabját kellett behelyezni, az ónt parázs felett kanálban megolvasztani, aztán a kanálból a vízbe csurgatni, és máris az ijedtséget okozó állat, személy vagy tárgy képe jelent meg. A páciens kapott az ónos szenteltvízből egy kisebb adagot, amit három nap alatt kellett elfogyasszon. Egy kezelés három találkozásból állt, s ha akkor sem használt, tíz nap múlva megismételték.
– Legtöbbször használt. Remegő kezűeket, dadogókat, éjjeli álmukból felsírókat gyógyítottam meg. Ezeket mind az ijedtség váltotta ki. Volt, amikor első alkalommal kialakult az ónból egy állat vagy emberforma, volt amikor csak harmadjára. Ilyenkor meg kellett ismételni, mert harmadjára egy szív formának kellett megjelennie, ez jelentette azt, hogy az illető meggyógyult.
Nem maradhatott el az ima sem: Üdvözlégy, Mária, magasztallak téged, te, aki szent vagy az asszonyok között, magasztallak téged. Ámen. A felnőtteknek a homlokát, az arcát, a szíve környékét kenték be az ónos szenteltvízzel, a gyerekeknek a szíve környékét maszírozták vele, de meg is mosdatták benne.
Rózsi néni most 84 éves. Egyedül lakik, de el tudja látni saját magát, csak a bevásárlásokat bízza másra. Ő az, aki magyarázta a megmagyarázhatatlant, bizalmat és reményt keltett, gyógyított. Mert tényleg pszichológián alapszik mindez: elmondod – megnyugszol, biztatnak – még nyugodtabb vagy, kedvesek veled-jól érzed magad, hinni kezdesz magadban-meggyógyulsz. S ha netán Székelyvajában jársz, és arról érdeklődsz, hogy lakik-e itt ónöntő, ne csodálkozz, ha azt mondják: persze, Paplanvarró Rózsi. Csak a tudását adta át jó ideje a nevelt lányának, ezért mesélhet róla most már korlátok nélkül.
Hasonló
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Harmincezer nap és egy mar...
Virágok a mennyezeten, a ka...
Mert fontos a pihenés, a cs...
Anyóka az autóbuszon
Nagylegények, nagyleányok
Halk csipogás kezdett halla...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése