Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Ceaușescu feleségének is varrt paplant
Székelyvaján csak úgy emlegetik, hogy Paplanvarró Rózsi néni. Hogy miért? Mert negyven évig paplanvarrással foglalkozott. Hetente akár hármat is megvarrt, összesen ezernél többet. És nagyon értett hozzá.
Ezt a mesterséget sokan kipróbálták, de hamar abbahagyták. Nem a rettentően nehéz munka miatt, de jókora helyet igényelt, meg igényességet és kézügyességet. Nem beszélve a türelemjátékról.A paplanra varrt mintákat általában a készítők találták ki, vastag kartonra kirajzolták, aztán az anyagra, majd összevarrták. Ehhez szükség volt paplanméretű keretre, lécekre, selyemre (vagy egyéb anyagra) és fésült gyapjúra.
Rózsi néni még akkor elkezdte a paplanok varrását, amikor még áram sem volt a faluban. Esténként a petróleumlámpát leengedte, amíg lehetett, aztán annak a fényénél próbált boldogulni.
Mindeközben négy apró gyereket nevelgetett, a férje gyerekeit, akiket sajátjaiként szeretett. Ő is árva volt, talán ezért szeretett bele hamarabb az apróságokba, mint az apjukba.
Egyszer a féltestvérének varrt egy paplant, aki Segesváron dolgozott. Annak mérnöknője véletlenül szemrevételezte, s annyira megtetszett neki, hogy ő is rendelt egyet. Ami csavart még egy nagyot ezen a történeten,az az volt, hogy ez a mérnöknő Ceaușescu asszonyságnak a legelső unokatestvére volt, s egy röpke látogatás alkalmával valahogy meglátta a paplant, s persze, hogy neki is azonnal kellett. Mindjárt küldtek Rózsi néninek két méter hatvan centinyi anyagot, hogy nekik akkora paplant varrjon. Az eléggé csodálkozott, hogy minek annak a két kicsi embernek ilyen nagy takaró, de a paplan elkészült, s a segesvári mérnöknőn keresztül eljutott a tulajdonosokhoz.
De egyebekkel is foglalkozott Rózsi néni. Az anyósa eléggé híres ónöntő volt, s miután beteg lett- nemsokára meghalt-, a tudását átadta a menyének. Az ónöntés, tudniillik, azért jó, mert ha valaki nagyon megijed valamitől vagy valakitől, és azt nem tudja feldolgozni, akkor ez úton-módon meggyógyulhat. Érdekes, még ma is keresett személy az ónöntő.
– Olyan, mint egy pszichoterápia. Az érintett megnyugszik ettől a kezeléstől- mesélte Rózsi néni.
Ehhez a kezeléshez szükségeltetett szentelt víz, szentelt tál, szentelt ón. A szentelt vizet be lehetett szerezni, azzal meg mindent megszentelni. A tál alá, amit használt, az érintett személy egy ruhadarabját kellett behelyezni, az ónt parázs felett kanálban megolvasztani, aztán a kanálból a vízbe csurgatni, és máris az ijedtséget okozó állat, személy vagy tárgy képe jelent meg. A páciens kapott az ónos szenteltvízből egy kisebb adagot, amit három nap alatt kellett elfogyasszon. Egy kezelés három találkozásból állt, s ha akkor sem használt, tíz nap múlva megismételték.
– Legtöbbször használt. Remegő kezűeket, dadogókat, éjjeli álmukból felsírókat gyógyítottam meg. Ezeket mind az ijedtség váltotta ki. Volt, amikor első alkalommal kialakult az ónból egy állat vagy emberforma, volt amikor csak harmadjára. Ilyenkor meg kellett ismételni, mert harmadjára egy szív formának kellett megjelennie, ez jelentette azt, hogy az illető meggyógyult.
Nem maradhatott el az ima sem: Üdvözlégy, Mária, magasztallak téged, te, aki szent vagy az asszonyok között, magasztallak téged. Ámen. A felnőtteknek a homlokát, az arcát, a szíve környékét kenték be az ónos szenteltvízzel, a gyerekeknek a szíve környékét maszírozták vele, de meg is mosdatták benne.
Rózsi néni most 84 éves. Egyedül lakik, de el tudja látni saját magát, csak a bevásárlásokat bízza másra. Ő az, aki magyarázta a megmagyarázhatatlant, bizalmat és reményt keltett, gyógyított. Mert tényleg pszichológián alapszik mindez: elmondod – megnyugszol, biztatnak – még nyugodtabb vagy, kedvesek veled-jól érzed magad, hinni kezdesz magadban-meggyógyulsz. S ha netán Székelyvajában jársz, és arról érdeklődsz, hogy lakik-e itt ónöntő, ne csodálkozz, ha azt mondják: persze, Paplanvarró Rózsi. Csak a tudását adta át jó ideje a nevelt lányának, ezért mesélhet róla most már korlátok nélkül.
Hasonló
Amikor még megénekeltük Rom...
Szállt a nótacsokor, fel a ...
Józsi seprűvel győzte le a ...
Zsiga felült a koporsóban, ...
A kis Timike elvarázsolta a...
Égi áldás az özvegyasszony ...
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése