Mit csiripelnek a madarak a pletykafészekben?

El is fogja hagyni Kati az urát, meglátod, mer a Géza tehetősebb

A képen a székelyvajai származású Orbán Irén faliszőnyege.

Rozika néni lassan felült az ágyban. Lábával kitapogatta a papucsait, majd nagyot nyújtózkodva elindult a konyha felé. Kinyitotta a kemence ajtaját, s a piszkavassal jól belekotorászott. Némi parázs éledt fel, s vörösen pislákolni kezdett a hajnali szürkeségben.

– Hál Istennek! – lélegzett fel Rozika néni. Mindjárt vidámabb lett, mikor rájött, hogy könnyen újraélesztheti a tüzet. Azonnal csuszákat dobott be, néhány régi újságpapír és fadarab kíséretében, s kinyitotta a levegőztetőajtót, hogy fellobbanjon a láng.

Pár perc múlva már pattogva égett a tűz. A vödörből vizet merített egy pléhcsuporral, majd a teáskannába töltötte. A kanna a kályhára került, Rozika néni meg becsoszogott a kamarába. Egy papírtasakból szárított föförvényt (borsmentát) szedegélt ki, meg citromfüvet. Mire visszaért a konyhába, már forrt a víz, és könnyedén belehajította a füveket.  A kis konyhát élénk mentaillat  árasztotta el, amitől Rozika néni még jobban érezte magát. Félrehúzta a teáskannát, s benyitott a szobába.

– Pista! Bőgnek a tehenek!

– Jól van, na, menyek má! – dörmögte vissza Pista.

– Na azért! – húzta össze szemöldökét Rozika néni, miközben szélesre tárta a bejárati ajtót.

Az ajtó keletre nyílt, így szembetalálta magát a domb mögül előbukkanó napsugarakkal, melyek meleg fényárnyalattal vonták be Székelyvaján a lassan kopaszodó fákat. Mintha egy csupaszín, szemboldogító képet nézett volna. De azért rögtön észrevette, hogy mindennek ellenére a levegő eléggé hideg, s visszafordult, hogy lájbit vegyen magára. Azazhogy fordult volna, de a szomszéd ház előtt mintha egy árnyat látott volna elsurrani, s ez rögtön odafigyelésre késztette.

– Mi a csuda, tán felkelt már ez a fehérnép? Hmmm… csudálkoznék.

Pista még mindig nem jelent meg, hát ismét bekiáltott:

– Hé, te hétalvó, még a szomszédasszan is felkelt!

– Ammá ténleg.

– Ne higgyed, de egy árnyék somfordált a ház előtt.

– A valami egyéb lesz – lépett ki Pista az ajtón, s egyenest az almáriumhoz caplatott. Töltött egy pohár pálinkát, s egyből felhajtotta.

– Áá, ez igen – húzódott mosolyra a szája, s gyorsan beleharapott az estéről maradt pánkóba.

– Na, menny, addig előszedem a reggelit – zsörtölt Rozika néni.

Pista már kinn is volt,s a szomszédos házat méricskélte a szemével. De ott mély csend honolt.

Gyorsan szénát dobott a tehenek elé, megitatta őket, kihányta a ganét s indult reggelizni. Ekkor látta meg a kerítésnél Katit.

– Aggyanisten jó reggelt, szomszédasszan! Hallam, már rég fenn van.

– Én aztán nem, most keltem fel az előbb. Nekünk nincs se tehenünk, se lovunk, mint magaknak! – kacagott Kati, s befordult a nyárikonyhába.

Pista megvakarta a fejebúbját, megcsóválta a fejét, s bement. Megevett egy jó darab szalonnát, egy fej vereshagymát, s már indult is, hogy a maradék sarjút hozza el a mezőről.

– Aztán siess! De kösd meg jól a sarjút, el ne hullasd, mint a múltkor!

– Jól van, asszan, te csak nyisd ki a kaput!

Persze, hogy megállt a kocsma előtt, a lovat a mellette lévő üres telken hagyva legelészni. Sanyi komája már a pultnál álldogált, nem ült le, mert sietett. Épp a reggeli híreket tárgyalták a kocsmárossal.

– Te nem hallattál valamit? – fordult Sanyi Pista felé.

– Én nem, de ha tudni akarad, a feleségem igen. Nem hallatt, hanem látott.

– Aztán mit látott?

– Nem mit, hanem kit. Valakit Katinál.

Felhörpintették a pálinkáikat,  mindenki ment a maga dolgára. Sanyi haza. 

– Na, mi újság a faluban? – szögezte neki a kérdést a felesége, Marcsi.

– Semmi. Csak valaki jár Katihoz.

– Katihoz? És ki az?

– Honnan tudjam, haggy má!

Sanyi hátrament a pajtába, Marcsi átlibbent a szomszédba. Azonnal értesítette a szomszédasszonyt, hogy Kati félrelépett, szeretőt tart az ura mellett. A szomszédasszony sem volt rest, még ki sem hűlt a szék, amin Marcsi üldögélt, átszaladt a barátnéjához.

– Képzeld, Kati szeretőt tart! Pedig szegén ura mennyit dógozik, hogy mindenek meglegyen, hajnalban elmegy a városba, s csak estefelé ér haza. De hiábo, kikapós az a fehérnép!

– S ki a szerető?

– Azt még nem tudam, de a tegnapelőtt láttom a bótba, s erősen nézte Harkó Gézát! Az meg vigyorgott neki.

– Biztos az lesz, az is egész nap az útan van!

– El is fogja hagyni Kati az urát, meglátod, mer a Géza tehetősebb. Az annyát béköltöztetik a hátsó házba, s ők aztán elől, a nagy házba ellesznek.

– Jaj, Istenem, há ki gondolta vóna ezekről!

Délután, mikor Pista hazafelé tartott, ismét megállott a kocsmánál.

– Hallatta, Pista bá?

– Mit, fiam?

– Hát a szomszédasszanyának, Katinak, már van két gyermeke a Harkó Gézától, csak az annya neveli őket. De jövő héten Kati elszökik Gézával, mert a Géza annya haldoklik, s idehozzák a két gyermeket is. Égyik fiú, a másik meg léány.

Pista nem szólt semmit, csak a kalapját húzta egy kicsit mélyebben a szemébe. És úgy gondolta, hogy most már megértette, hogyan keletkezett a népmese.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése