Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Húsvéti kaputolvajok az éjszakában Székelyvaján
Ám hoztak fenyőágakat, s minél több volt belőlük, annál boldogabb volt mindenki
Már nagypénteken elhatározta, hogy Húsvét szombatján ő bizony nem alszik. A tavaly konfirmált, nagylány lett, és az elmúlt Húsvétban sem tudta meg, hogy kik szegezték a fenyőket. Pedig locsoláskor eléggé körbejárta a témát, mint macska a forró kását. De a legények csak somolyogtak az alig pelyhesedő bajszuk alatt, s nem mondtak semmit. Ő meg honnan találja ki, hogy kik voltak az éjszakai vendégek!
De az idén nem így lesz. Fenn marad akár hajnalig. Még azért is.
Egész szombaton vígan sürgött-forgott az anyja mellett, sütöttek, főztek. Anya szerint kalácsot nem szabad hamarabb sütni, mint Húsvét szombatja, mert csak frissen finom, s estefelé ezzel kell megkínálni a fenyőzőket. Mármint a kisebb legénykéket, akik még nem konfirmáltak, s emiatt nem szegezhetnek éjszaka fenyőágakat. Csak hordozhatják sötétedésig. Nem is kellett sokáig várni, érkeztek szép sorjában, mind ugyanazzal a szöveggel:
– Hoztam egy szál fenyőt, elfogadják?
Hát persze, hogy elfogadták, szíves-örömest, hiszen minél több fenyője volt egy lánynak, annál népszerűbbnek számított. Minden fenyőág örömhozó volt, s minél több volt belőlük, annál boldogabb volt mindenki. Vagyis a ház népe.
Lassan este lett. Előkészítették a töltött káposztát, ami holnap fog majd rotyogni, míg a tojásokat festik- atyaúristen, abból is van vagy százötven, s lassan mindenki mély álomba szenderedett. De ő nem. Az utcát kémlelte, csak éppen nem sokat látott. Utcai világítás hiányában… Szerencsére a kutya minden mozgást jelzett. Mihelyt ugatott, azonnal valami mocorgás, halk beszéd hallatszott. De csak az utcán.
Aztán feljött a hold. Szép telehold volt, s így már kicsivel több is megmutatkozott, mint azelőtt. Éjféltájban megelevenedett minden. Hármas-négyes csoportok jöttek-mentek, nevetgéltek, cipekedtek. Két csoport is bevonult az udvarukra, szegezték a fenyőágakat a kútágasra, a kerítésre s ahová érték, de egy teremtett lelket sem tudott felismerni, habár némelynek a hangja gyanús volt. De ez még nem bizonyíték.
Kettőt is elütötte az óra, és még mindig mozgás volt a faluban. Már a negyedik fenyőzőtársaság tette tiszteletét, de még mindig nem mondhatta azt, hogy biztosan felismert valakit. Ez eléggé idegesítő volt. Elkezdett azon töprengeni, hogy jobb lett volna kinn elbújni, de alaposan átgondolva ezt az ötletet, el is vetette. Igaz, hogy éppen a héten mesélte a nagybátyja, hogy legénykorában, miután kiszegezték a fenyőágakat és tetőket, az asszonyokat is meg akarták látogatni egy-egy kórézsúppal. Aztán az is elfogyott, s jobb híján egy zsúp hevítőt aggattak Rebi nénnek a házára, jókora kuncogás közepette, amikor annak a férje megszólalt a sötétből:
– Éppeg jó lesz, úgyis elfogyott a héten a hevítőnk.
Ijedtükben gyorsan elszaladtak, aztán meg a Rebi néni ura hahotázott.
Na, de az egy férfi volt, hallgatózhatott kinn a sötétben, ő meg csak egy lány… vagy kislány. Nem ülhet kinn éjszaka. Egyedül. A hidegben. És addig gondolkodott, amíg lekoppant a szeme. Egy pillanatra. Vagy egy órára? Mikor megébredt, már csend volt mindenhol. De mégsem, hiszen tárva-nyitva a kapu. Melyik kapu?! Hol a kapu?!
– Apu, apu – rohant a szüleihez, ellopták a kiskaput!
Az apja álmosan pillantott rá.
– Valaki ellopta a kapunkat, pedig én figyeltem!
– Húsvéti szokás. Feküdj le és aludj. Holnap megkeressük, biztos nem jutottak messzire vele, mert jó nehéz.
Így történt. A kapu megkerült másnap, a közeli sáncig tudták csak elcipelni. Viszont sokan keresgéltek még Húsvét hajnalán. Volt aki nagykaput, volt aki kicsit, volt aki kertkaput.
De senki sem haragudot, csak nevetett. Igaz, kicsit erőltetetten.
Hasonló
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Harmincezer nap és egy mar...
Virágok a mennyezeten, a ka...
Mert fontos a pihenés, a cs...
Anyóka az autóbuszon
Nagylegények, nagyleányok
Halk csipogás kezdett halla...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése