Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Legyen a Doni-katasztrófa örök mementó
Csak az fáj, hogy a századom hűséges, bátor katonái ott véreztek el az orosz hómezőkön
Örökül hagyta rám megboldogult édesapám, id. Galambos Béla, ny. iskolaigazgató, történelem tanár a II. Világháború keleti frontján megsemmisült 2. Magyar Hadsereg tartalékos főhadnagya hadi kitüntetéseivel együtt dokumentum gyűjteményét is. E szövegek között olvasom már sokadjára apám kézzel írt visszaemlékezéseit, s akadt a kezembe a hajdani bajtárs, Bácskai Bertalan “Doni emlékek” dolgozatát apám figyelmébe ajánló kísérőlevele. Szerintem érdemes elolvasni!“
Galambos Béla ny. tanár úrnak
Miskolc
Kedves Béla Barátom!
Szeretettel ajándékozom a “Doni emlékek…” című dokumentum gyűjteményt, fenti visszaemlékezésemet, ami már történelem! 1993 január hónapban lesz fél évszázados évfordulója a 2. Magyar Hadsereg tragikus végű harcainak.
A mellékelt katonai térkép vázlatot, Bártfai Szabó László vezérkari tiszt “Utolsó emberig” című könyvében lévő térképről nagyítottam, ami az akkori harci helyzetet rögzíti. Látható rajta a három hídfőállás: I. Urivi-, II. Scsucsjei-, III. Pavlovszki doni hídfők, ahol az orosz egységek a Don folyó felénk eső részén voltak. Innét indították meg borzalmas támadásukat 1843. január 12-én és 14-én.
A mi kassai 21. gyalogezredünk (1942. nyarán részt vett a Kurszktól a Donig tartó támadásban), a 2. Magyar Hadsereg a front vonal déli szárnyán volt védőállásban. Az ezredünk III. zászlóaljának védőkörletén (a térképvázlaton nagyítva rajzoltam) látható: a 7., 8., és a 9. század védőállásban. A 8. századnak voltam a parancsnoka, mint fiatal tiszt, a III. számú Pavlovszki hídfővel szemben, igen veszélyes helyen. A Don folyó felénk eső oldalán egy orosz zászlóalj erő volt, ahonnan több támadást kaptunk. E harcokban is több katonám halt hősi halált. A túlerővel szemben nagy volt a századom vesztesége.
1943 január 12-én az Urivi hídfőből, majd január 14-én Scsucsjénél törték át a frontot a túlerőben lévő szovjet csapatok. A 30 fokos hidegben, a borzalmas utóvéd harcokban, visszavonulásnál ezredünk teljesen felmorzsolódott, megsemmisült. Ezredparancsnokommal, vitéz Benkő Sándor ezredessel kerültem szovjet hadifogságba, 1943. január 20-án Bugyennij helység körzetében. Számomra megkezdődött a több évig tartó szovjet hadifogság lágeréletének sok-sok megpróbáltatása, szenvedése.
A Tandov-i és Krenovoje-i hadifogoly gyűjtőtáborokban a tetű okozta kiütéses tífusz miatti magas láz a szívemet támadta meg, az éhséggel párosulva teljes legyengülés állt be… Orvosi ellátás és gyógyszer nem volt. A gyűjtőtáborban naponta több százan haltak meg! A tömegsírok “gödreit” velünk ásatták és a ruhájuktól megfosztott, csonttá fagyott hadifogoly hullákat oda hányatták be! Részt vettem ilyen munkában…! Borzalom még visszagondolni is!
Az Orani-i és Susdal-i hadifogoly tiszti táborokban, ahová aztán kerültem, a mindig éjszaka és órákon át tartó kihallgatásokat a CSEKA, GPU, NKVD (most KGB) emberei végezték embertelen módszereikkel. Tolmácsok az emigránsok voltak, mint például Vas (Veinberger) Zoltán…
Az NKVD tisztek kegyetlen, cinikus arca szinte most is előttem van, a régi mordály pisztolyukkal hadonászva olyan lelki megrázkódtatást okozta, hogy nem csupán a front, de a hadifogság borzalmait is átélem azóta is álmomban, s kimerülten ébredek.
Csak elvileg érintettem az átélt eseményeket, részletekbe már nem bocsátkozom, a borzalmakat magammal viszem a sírba. Ugyan kit érdekelnek már ezek!
Miskolcon még három volt hadifogoly bajtársam él, ők is betegek. Zászlóaljunk katonaorvosa, dr Rátonyi Ákos az elmúlt évben halt meg. Sokat vigasztaltuk egymást a hadifogoly táborokban…, ahol reménytelen helyzetben, betegen vánszorogva, borzalmas volt “élni”!
A doni harci helyzetet rögzítő térképvázlat mindennél jobban beszél. A 7. század parancsnoka Tóth Ernő főhadnagy hazakerül, a 9. század parancsnoka, Darázs Illés főhadnagy az utóvéd harcokban hősi halált halt, én pedig szovjet hadifogságba kerültem. Csak az fáj, hogy a századom hűséges, bátor katonái ott véreztek el az orosz hómezőkön. Rájuk mindig kegyelettel és tisztelettel gondolok. Imádkozom értük, a hősökért, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták!
Miért és kiért tették? Erre majd a történelem ad választ.
Az I. világháborúban Galiciában, Lemberg (Lvov) körzetében 1914 szeptember 10-én a nagy orosz offenzíva alkalmával halt hősi halált édesapám. Nem ismertem, mert akkor csak 6 hónapos voltam.
Emlékezzünk és imádkozunk az elhunyt hős katonáinkért kérve Istent, hogy adjon nekik boldog nyugalmat és örök emléket! Ez a cél vezetett e szerény visszaemlékezésemmel, amit szeretettel ajándékozok.
Legyen a Doni-katasztrófa örök mementó!
…Így, életem alkonyán, 78 évesen még felhívnám mindazok figyelmét, akik ezt olvassák, emlékezzenek és ne felejtsék el a sok véráldozatot követelt második világháborút, s annak legdrámaibb részét, a Doni katasztrófát!
Miskolc, 1992, szeptember
Bácskai Bertalan
aranydiplomás ny. tanár
a Magyar Érdemrend Lovagkereszt tulajdonosa
******************************************
Trianoni árnyak
A 2. világháború keleti hadszínterén bevetett magyar honvédség felszereltségéről érdekes adalékokat közöl a www.arcanum.hu online kézikönyvtárában található “A Magyar Királyi Honvédség a 2. vh.-ban” tanulmány, amelynek a hadrendet taglaló fejezetében az alábbiak olvashatók:
– A gondot mindenekelőtt a minőségi mutatók alacsony szintje jelentette. A tíz hadtestből csupán egy volt gépesítve, az is csak részben. A gyaloghadtestekben igen kevés gépjármű volt, a szállításokat országos járművekkel (szekerekkel) kellett megoldani. Ez igen nehézkessé, lassúvá tette őket. A fegyverzetük sem volt a legkorszerűbb. Nagyon kevés sorozatlövő (géppisztoly, golyószóró, géppuska) fegyverrel rendelkeztek. Az állomány döntő többsége felújított és korszerűsített első világháborús ismétlőpuskákkal volt felszerelve… A trianoni tiltások miatt a honvédség kiképzettsége is sok kívánnivalót hagyott maga után. Ez leginkább a tartalékos (tiszti, tiszthelyettesi és sor) állomány vonatkozásában mutatkozott meg. A felkészítésekre és a kiképzésre igen rövid idő jutott, és nem volt meg a kellő anyagi és technikai háttere. Így az elméleti felkészítés és a stílus (drill) gyakorlatok játszották a főszerepet. Ez sajnos jellemző volt a tisztikar felkészültségére is. A kiváló elméleti ismeretekkel rendelkező katonai vezetőknek szinte alig jutott lehetősége arra, hogy meglévő tudásukat – különösen nagyobb kötelékek vezetésében – a gyakorlatban is kiműveljék.
Hasonló
Én minden katonámat hazahoz...
Égi áldás az özvegyasszony ...
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Harmincezer nap és egy mar...
Virágok a mennyezeten, a ka...
Az a lapály valamikor igen ...
Pengefogú hódok, félszarvú ...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése