Én minden katonámat hazahoztam

A Don-kanyarban 1943.  január 12., az urivi áttörés napja fordulópont volt

Jóapám, megboldogult Galambos Béla (1915-1996), a II. Magyar Hadsereg 13. gyalogezred m. kir. tartalékos hadnagyának a 2. világháborús emlékirataiból vett néhány alábbi részlettel emlékezem meg a Don-kanyar poklában 76 évvel ezelőtt történtekről, hősi halottainkról:

„1942 júniusában mentünk ki. A miskolci Gömöri pályaudvaron vagoníroztunk be. A vonaton kapta meg zászlóalj¬parancsnokom, Bohus alezredes a parancsot, hogy Timnél kell áttörnünk az orosz alakulatokat. Odaérve csak füstölgő, üszkös romokat és épphogy elhantolt halott bajtársakat találtunk… Itt tapasztaltuk meg először a háború szörnyűségét. Másnap gyalogmenetben Starin, majd Novi Oszkolon át jutottunk el holtfáradtan Márkiba, ahol aztán ezredparancsnokunk, Fehér ezredes szónoklatot intézett – persze magyarul – az összegyűlt orosz asszonyokhoz. Egy református és egy görög katolikus lelkész volt kint velünk, utóbbihoz ezután hozták keresztelkedni a helyi kisgyermekeket. Én is keresztapja lettem egynek.

Az oroszok a Don túlsó partjáról lövöldöztek időnként. Étkezni csak este tudtunk. A gulyáságyú csak ekkor mert kijönni az első vonalba, s ekkor kaptunk egy-egy kulacs vizet.

A katonák nem igen mosakodtak, meg is tetvesedett mindenki… Gyakran végigjártam a szakaszok bunkereit, s biztattam a fiúkat: hat hét múlva leváltanak minket, s megyünk haza…

Márkiban is kaptunk egy orosz légitámadást. Volt egy szekérnyi sebesült, akiket a hadosztály-parancsnokságra vittek orvoshoz. Én éppen akkor voltam ott a postáért. Visszatérve az enyéimhez szörnyű kép, nyerítő, sebesült lovak, a fákról csüngő tüdődarabok fogadtak. Zsebesi Béla hadapródőrmester is ekkor halt meg, éppen a feleségének írt levelet. A temetésekhez én asszisztáltam mint kántortanító. Mindenkit külön sírba tettünk, fejfával jelölve. A márki temetőben sok magyar halottunk alussza örök álmát…”

„November 1-jén beállt a tél. A ruházatunk, fegyverzetünk gyatra, a lőszer is kevés volt. Segédtisztként próbáltam minél több lőszert halmozni, hogy a zászlóaljnak legyen tartaléka. Volt olyan hét, hogy az oroszok naponta két-háromszor kíséreltek meg betörni a vonalainkba. Nagyon ébernek kellett lennünk…”

„Három hadtesttel kellett volna kimennünk a Donhoz, de csak kettő lett belőle. A németek 200 kilométeres frontszakaszt hagytak nekünk, így nagyon ritka volt a vonalunk, s mögöttünk tartalékerő sem volt.

Eljött 1943. január 12., az urivi áttörés napja, ami fordulópont volt az életünkben. A nyíregyháziak váltottak bennünket. Hiányos fegyverzettel küldték ki őket azzal, hogy tőlünk kapják a többit! Mi harminc puskát adtunk át nekik, és ennyi maradt a mi – ekkorra már erősen megritkult – zászlóaljunknak. Az oroszok pont ekkor támadtak. Szegény nyíregyháziak itt véreztek el, az elején! Mi szerencsénkre megkaptuk a visszavonulási parancsot, és másnap reggel indultunk gyalog a 35–45 fokos hidegben, térdig érő hóban a Dontól Kijev irányába.

Menet közben sok megfagyott magyar katonát láttunk. Az éhesen vánszorgó katonák rongyokba, pokrócokba csavarták a lábukat. Nagy volt a nyomorúság. A visszavonuláskor a tartalékraktárakat fel kellett gyújtani, hogy ne jussanak az oroszok kezére.

Erős akarat kellett, hogy végre hazatérhessünk áprilisban. Én minden katonámat hazahoztam! Itthon már várt a hadnagyi előléptetésem, a bronz és ezüst Signum Laudis meg a Tűzkereszt hadiszalagon a kardokkal. Ezeket a fiamnak adtam emlékül…”

Én őrzöm apám minden emlékét.

Írta:
Galambos Béla

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése