Lenyomta a pipihus a süldők árát

Így alkudott  a két oroszi koma a jánki atyafi disznaira

Egyszer volt, hol nem volt, ott ahol a kurta farkú malac túrt volna, ha lett volna ezerkilencszáznyolcvan-valahányban. De nem volt se hízó, se süldő, de még malac se, üresen ásítozott a hátsó udvaron a disznóól. Ha nincs, hát veszünk, mondta az egyik koma az ecceri haverjának a tűzoltószertárral szemközt található korcsmában. De nem kurta farkú malacot, hanem süldőt.

– Gyere komám, menjünk át Jánkra, ott az egyik háznál tudok eladó süldőt, megvesszük olcsón.

– Olcsón? Jánkon? Aligha!

– Bízd ide!

Azzal elindultak a Tapolnok-parti kis faluból, takarosan, stráffal. Ferslógot is vittek magukkal, mert azért a süldőt zsákba csak nem tehetik. Ahogy megérkeztek a „tetthelyre” elkezdődött a mustra, na meg az alku. Jó félmázsások lehettek a süldők, de lehet, hogy volt köztük ötven kilós is. Három szép egészséges jószág, majd kicsattantak. Gazdájuk jól meg is kérte az árát, 40 forint kilája. Az oroszi koma meg nem győzte ócsárolni.

– Mennyii?

– 2000 forint.

– Na ne vicceljen! Annyi pénz a világon nincs! Ráadásul úgy látom, hogy ezek eszik az aprómarhát.

– Micsodaa! Ezek hozzá se nyúlnának soha!

– Én pedig látom rajtuk, hogy kártékonyak és megeszik ezek az összes csirkét, nem is kéne nekem ezek közül egy se! Na de ha nem hisz nékem, akkor tegyünk egy próbát!

A felháborodott eladó belesétált a rafinált koma előre gondosan kitervelt csapdájába. Fogtak egy fiatal csirkét és bedobták az örökké éhes süldők közé. Azok persze pillanatok alatt széttépték és felfalták, mint kacsa a nokedlit. A jánki koma elképedve bámulta a véres jelenetet.

– Na jó, ez véletlen volt! Tegyünk még egy próbát!

Zupp, repült a következő áldozati csirke. Ugyanúgy járt, mint szerencsétlen kollégája, a rögtönítélő hármas bíróság azonnali halálra ítélte, amit nyomban végre is hajtottak. A szerencsétlen szerzetnek annyi ideje sem volt, hogy egy kegyelmi kérvényt eljuttasson a Jóistenhez. Ez már meggyőzte az eladót is, hogy jobb lesz, ha enged az árból. Persze jól tudták ezt a vevők is, érezték, hogy nyeregbe kerültek, lóvá tették a jánki embert.

– Tudja mit, nekem már nem is kell ez a süldő! Főleg nem 2000 forintér’!

– Na jó vigye 1500-ér’, csak már ne is lássam!

Egymás tenyerébe csaptak, persze előtte megköpködték tenyerüket annak rendje és módja szerint. Ferslóg le, süldő be. Jókedvűen indultak hazafelé, útközben azért Naményban ittak egy áldomást. Este már az oroszi korcsma alkalmi „színpadán” mesélték röhögve a népes közönségnek, hogy egyszer volt Jánkon süldővásár.

Írta:
Borbély Balázs

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése