Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Székelyvaja, a kettévágott falu
Egy-egy udvariasabb gépkocsivezető megáll, int, hogy átenged, de a háta mögött azonnal felbukkan egy másik négykerekű vagy többkerekű, s vagy beleszalad az állingálóba, vagy megelőzi azt, és elüti szegény gyalogost

Megállok az út szélén. Előttem, az úttesten, hosszú sorban haladnak el a járművek. Lassan, kígyózva mozognak. Bizonyára rendőrök vannak a közelben, gondolom magamban, mert ha nem, akkor sokkal nagyobb sebességgel hajtanának. Ez az E 60-as, nemzetközi út eléggé forgalmas itt Székelyvaján. Az már senkit sem érdekel, hogy falvakat oszt ketté, és nemsokára oda fogunk jutni, hogy képtelenek leszünk átmenni a szemben lévő szomszédba. Terelőutakra lenne szükség, hogy a hosszú távon utazók azt használják. Meg a hatalmas kamionok.
Még mindig várokozom. A forgalom ugyanúgy megszakíthatatlan, de kissé felgyorsult. A lámpavillogtatások is megszűntek, tehát a rendőrök odébbálltak. Megfordul a fejemben, hogy talán jobb lenne az átjáróhoz sétálni, de elvetem ezt a gondolatot. Még hogy átjáró! Falun a legveszélyesebb a rajta való átkelés. Nem egy halálos baleset történt ott, kisebbek pedig megszámlálhatatlan mennyiségben. Az történik, hogy egy-egy udvariasabb gépkocsivezető megáll, int, hogy átenged, de a háta mögött azonnal felbukkan egy másik négykerekű vagy többkerekű, s vagy beleszalad az állingálóba, vagy megelőzi azt, és elüti szegény gyalogost.
Egy szó mint száz, a gyalogátkelő falun használhatatlan, sőt életveszélyes. Mégis meg-megbünteteik a máshol közlekedőket, ha elkapják, mert a törvény az törvény, nem igaz? Nem számít, hogy a falu közepén, egymástól kétszáz méternyi távolságra van két átkelőhely a két kilométernyi hosszúságú faluban, ha át szeretnél menni a faluvégén a szomszédba kávézni vagy csak úgy, akkor kutyagolhatsz egy kilométert, majd vissza.
Kezd elfogyni a türelmem. A világ összes autója most itt fog áthaladni, vagy mi? Már tíz perce vesztegetem az időmet. A zaj meg rettenetesen fülsértő. Szegény Sanyi bácsi meg Lina néni most biztosan nem ülne ki a kerítés előtti padkára beszélgetni, mert nem hallanák egymás szavát. Meg Rózsi és Bözsi néni sem bontana paszulyt a kapuban. Mert régen így tettek, társalgás közben a munka is jobban ment.
Akkor még nem volt ilyen rettenetes forgalom. Gyerekként sokszor azzal szórakoztunk, hogy kiültünk a sáncmartra, s számláltuk az autókat. Hébe-hóba jött egy-egy. Néha még integettünk is nekik. Egyszer megállt egy személyautó, amelyiknek lelkesen integettem, s a sofőr kiszállt. Egyenesen felém tartott.
– Szervusz! – köszönt rám. – Apád itthon van?
Szörnyen megijedtem. Most óriási bajba fogok kerülni, mert ez a szigorú bácsi meg fogja mondani apukámnak, hogy én, aki nem is ismerem, intettem neki, amit bizonyára nem lett volna szabad. Mert ha igen, akkor egyszerűen visszaint, vagy továbbhalad.
– Nincs – feleltem, – dolgozni van.
– S anyád?
– Ő sincs itthon.
– Jól van, mondd meg apádnak, hogy az unokatestvére kereste, Imre.
– Rendben.
Az autóhoz sietett, s egy tasak cukorkával tért vissza.
– Ez a tiéd. Szervusz.
– Csókolom! – mondtam fellélegezve.
Nem is mertem többet integetni, pedig nem haragudott Imre bácsi. Csak felismert.
Végre! Úgy látszik, mégis átjutok a túlsó oldalra. Már csak egy kamion döcög felém. Valahogy elpüfékel, s átszaladok. Csupán tizenhárom percet ácsorogtam.
Aztán majd valahogy visszaérek.
Hasonló
Amikor még megénekeltük Rom...
Szállt a nótacsokor, fel a ...
Józsi seprűvel győzte le a ...
Zsiga felült a koporsóban, ...
A kis Timike elvarázsolta a...
Égi áldás az özvegyasszony ...
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése