Finomabb a tyúkhús, mint a vén kakashús

A kalákába összegyűlt emberek vígan kanalazták az ízletes étkeket

Nyakas, a kakas, hangos kukorékolásba kezdett. Hajnal volt. Jóska felpattant az ágyból, s az anyja elé ugrott.

– Éde, itt az ideje a cséplésnek!

Az anyja álmosan bólogatott. Már három hete lekaszálták  a búzát, kévébe kötötték, kalangyába rakták. Aztán két hétig  otthagyták, hogy száradjon jól meg, majd reggelente, amíg még hűvös volt, szekerekkel hazahordták. Asztagba rakták össze, s ma jön a cséplőgép, hogy kicsépelje. A többi munka után ez édeskevés, de odafigyelést igényel. Nem beszélve a fránya egerekről, akik pillanatok alatt beköltöztek a gabonába, s csak olyankor lehet észrevenni őket, amikor az ember felnyalábol egy adag búzát. A tavaly  a menye akkorákat sikított, hogy a szomszédok is megijedtek. Ő inkább odaállna segíteni, de akkor ki főz ennyi emberre? Mert lesznek vagy tizenketten. De legalább estig végeznek.

– Jól van, fiam, mehet a munka!

– Megfőzi az ételt, nem igaz?

Klári sóhajtott.

– Meg, meg. Szegény kakas! Elérkezett az utolsó napja.

Szerette ezt a csurdényakú kakast. Olyan értelmes volt. Sokszor beszélt hozzá, amikor mindenki a mezőn volt, Nyakas meg gangosan hallgatta. Ott sétifikált körülötte, néha még a tyúkokat is odainvitálta. Azonban az ő ideje már lejárt. A csirkék kikeltek, fiatal kakócák szaladgálnak az udvaron. Közülük kerül ki a jövő évi nagykakas.

Kiment a konyhába. A többiek az udvaron tettek-vettek, ő a reggelit készítette elő. Miután megvolt a frustuk, a cséplőgép is beindult, Klári meg szomorúan ballagott a tyúkudvarba a kifent késsel. Nyakas magabiztosan lépkedett feléje, de mikor hirtelen el akarta kapni, gyorsan elugrott. Még egyszer óvatosan megközelítette, de a kakas ismét odébállt. Jó ideig fogócskáztak, aminek az lett a vége, hogy Klári ugyancsak paprikás lett.

– Figyelj ide, Nyakas! Ma te leszel az ebéd, ha tetszik, ha nem. Ezért jobb lesz, ha megadod magad, mert így is, úgy is elkaplak!

Nyakas bizonyára értett a szóból, mert felrepült a meggyfára, kukorékolt egyet, s szárnyait meglebbentve egyenesen a kerítés nélküli kertben kötött ki.

Azt a fűzfánfütyülőjét! – vakarta meg a fejét Klári. Ezt már nem tudom megfogni.

Kinézett egy jókora tyúkot, s megragadta. Finom húsleves lett belőle.

– Hát nem a nagykakast vágta le, Éde? – kérdezte Jóska.

– Nem. Gondoltam, finomabb a tyúkhús, mint a vén kakashús.

Dehogyis árulta el, hogy nem tudta megfogni! Inkább pajkosan Nyakasra kacsintott, aki látván a tyúkáldozatot, büszkén visszarepült az udvarra, s ismét gazdasszonya  mellett sétálgatott.

A kalákába összegyűlt emberek pedig vígan kanalazták az ízletes étkeket.

Szerző: 2019. 07. 14.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése