Régi idők jövendőmondója

A látogatók általában boldogan távoztak, s ha a jóslatok beteljesültek, még vissza-visszatértek

Van-e valaki, aki sosem szerette volna megtudni, mit rejt számára a jövő? Mindenikünkben ott rejtőzik az ismeretlen utáni érdeklődés, a tudni akarás, főleg, ha saját magunkról van szó. Meg aztán folyton-folyvást jósolnak valamit nekünk, legyen az akár a szomszédasszony ( Meglátod, hogy majd…), a politikusaink, a főnökeink vagy bárki más a környezetünkből.

Az emberek az ősidőktől fogva próbáltak kiolvasni, értelmezni különböző jeleket, jelenségeket. Néha fején találták a szöget, máskor azonban teljesen melléfogtak.
A mai, modern világunkban is hiszünk a hókusz-pókuszokban, még akkor is, ha messziről ordít róla, hogy átverés. De mindannyian emberi lények vagyunk, bizonyos körülmények hatására néha rettentően naivak. Most sem akarjuk észrevenni, hogy jövőnket magunk alakítjuk, a saját tetteink következményei határozzák meg sorsunkat, inkább előre szeretnénk látni a jövendőnket, valószínűleg önnyugtatás végett. Talán a génjeinkben hoztuk magunkkal?

Néhány évtizeddel ezelőtt a jósok, jósnők aranykorát éltük, akik jó pénzért akármilyen fényes jövendőt előrejeleztek nekünk. Még ma is akadnak néhányan, de már nem annyira sikeresek, mint ezelőtt. Szóval, volt mindenféle önképzett jósnő, akik kártyából, kávézaccból, tenyérből, varázsgömbből jósoltak, de Marosvásárhelyen élt egy különleges, akit a környéken mindenki ismert, legalább hírből. Csejdiné. Egyszerű asszony volt, még telefonja sem volt. Nem viselt semmiféle varázsöltönyt, nem festett anyajegyeket a homlokára, nem használt segédeszközöket. Csak tenyérből jósolt. Abból aztán annyit, hogy az emberek beleszédültek. Senki sem gondolta volna, hogy olyan sok információt rejt a saját tenyere, s bizonyára azért hittek annyira neki, mert egy testrészükből vetítette elő a jövendőt. Mindenféle reklám nélkül embertömegek keresték fel, s szinte itták a szavait. Készpénznek vették, amit mondott. Sorok kígyóztak az ajtajánál, lassan divattá vált őt felkeresni.

Csejdiné, jobb elfoglaltsága nem lévén, nap mint nap jósolgatott. Néha már kávézaccból is. Többnyire jót, de néha rosszat, a változatosság kedvéért. A látogatók általában boldogan távoztak, s ha a jóslatok beteljesültek, még vissza-visszatértek. A jósnő erőssége abban állt, hogy tanácsokat is osztogatott, mindenhez volt hozzáfűznivalója. Bizonyára jó emberismerő volt, mert az útmutatásai kiválóak voltak.

Egyszer egy egyszerű kis falusi asszony tért be hozzá. Miután a tenyerét alaposan áttanulmányozta, s a jóslatait kifejtette, a javasasszony kérte a szokásos tarifot. Az asszonyka megijedt.
– Egy kicsivel kevesebb pénzem van, nem gondoltam, hogy ennyibe kerül – szabadkozott.
Beszédbe elegyedtek. Annyira, hogy végül a jóslás semmibe sem került, s az asszonyka aztán hetente bejárt hozzá takarítani. Így ismerte meg Csejdi urat, aki hosszú ideje ágyban fekvő beteg volt, háttérbe szorulva híres felesége mellett, akinek a nevét adta. Mert hogy is lehetett volna Csejdi nélkül Csejdiné?
Az asszonyka gondját viselte, s adott néha lopva egy kis bort Csejdinek, aki magatehetetlenségében örömmel kortyolta a tiltott itókát, hálás tekintettel pillantva jótevőjére.
Mindeközben Csejdiné a szomszéd szobában boldogította a polgárokat.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése