Tudja, én már nem hallam, mit prédikál a pap

De jól esik ott lenni. Mikor látom, hogy mások felállnak, én is felállok, ha leülnek, leülek

Olyan gyorsan lépkedett felfelé a lépcsőn, hogy alig bírtam tartani  vele az iramot.

– Atyaúristen, hogy lehetséges ez, hiszen kilencven éves! – gondoltam magamban.

A kellemes tavaszi meleghez jócskán túlöltözött. Vastag kabát, azon egy mellény, cicanadrág, szoknya, kötény, fején meg egy vastag kendő. Mint rendszeresen, akkor is egy kosarat meg egy kapát cipelt magával.

– Hová siet, Emma néni? – kérdeztem rá, teljesen fölöslegesen, mert  nem igazán hall, de mintha megérezte volna a kérdést.

– Mejek, lelkem, a Berci kertjibe, mert  biztos már erősen gazas. Kéne kapálni. A léányom egész nap a piacan van, neki nincs ideje. Hát akkor ki csinálja meg? Muszáj rendbe tenni. De ha már itt vagyak a cinterem mellett, akkor megnézem a Berci sírját is.

Berci a fia volt, néhány éve halt meg. A kutyája Emma nénihez szegődött, őt kísérgeti azóta. Bercikének hívják, és egyfajta vigasztalást nyújt az öregasszonynak. A nevét nagy  szeretettel ejti ki.

– Hol vagy, Bercike? – nézett hátra.

– A tegnap megint korán jüttem a templamba – fordul ismét hozzám. Bé kellett mennyek az anyósáékhaz, mert csak nyolc óra volt. De én már nem tudam számon tartani az időt. Amikor világosadik, felkelek, amikor sütétedik, lefekszek. Az anyósával jót beszélgettünk tíz óráig, aztán átmentem a templamba, mert már harangaztak. Kicsit olvastam az énekeskönyvből, aztán jütt a tiszteletes. Tudja, én már nem hallam, mit prédikál a pap. De jól esik ott lenni. Mikor látom, hogy mások felállnak, én is felállok, ha leülnek, leülek. Jól van ez így.

– Ahol jól érezzük magunkat, oda el kell mennünk – válaszoltam, inkább magamnak, s elgondolkodtam. A nőszövetségi ülésekre is el szokott jönni Emma néni, mert ott is tetszett neki a kellemes, meghitt légkör. Amikor úgy érezte, hogy mennie kell, mert várja a munka, olyankor tisztelettel bejelentette, hogy távozik, s elment. Egyik alkalommal  éppen az alvászavarokkal küszködőkről beszélgettünk, bizonyára elég hangosan, mert ő is meghallotta, s így szólt:

– Én mindig jól alszok. Ha néha megtörtént, hogy nem voltam álmos, kimentem a kertbe egy kicsit kapálni. Utána lefeküdtem, s úgy aludtam, mint a bunda.

Hát nem egy nagy igazságot mondott? Néha szükségünk van a fizikai fáradtságra , hogy a testünk meg  a szellemünk pihenni tudjon. Szinte egy ajánlat volt részéről: Nem tudsz aludni? Dolgozz, fáradj, mert  az meghozza a gyümölcsét.

Közben a cinterem mellé érkeztünk.

– Na, Isten áldja! Egészséget! – köszönt el, s befordult a templomkapun.

Bercike meg hűségesen követte.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése