És hajnalban a fiú útra kelt

Mi lesz ezzel a földdel? Ez itt magyar föld. Kié lesz, ha nem jösztök vissza?

Hátrasétált a kertbe. Körülnézett. A fák, a bokrok, a fű sokkal zöldebbnek tűntek, mint máskor. Minden olyan szép volt. Nagyon szép. És nyugodt, meg csöndes.

Furcsa érzései voltak. A szívét valami megmagyarázhatatlan fájdalom szorította össze, meg a gyomrát is. Felsóhajtott. Már csak egyetlen dolog maradt hátra. Beszélnie kell az anyjával. Aki még csak nem is sejtette, hogy mire készül.

Lassan ballagott a ház felé. Belépett. Az anyja éppen az edényeket törülgette, nemrég mosogatott.

– Mondanom kell valamit – szólt halkan.

– Figyelek, fiam.

– Holnap elutazom. Dolgozni.

– Mit beszélsz? Hiszen minden nap utazol a munkahelyedre.

– Nem, édesanyám. Nem erről van szó. Külföldre megyek.

– Az anyja döbbenten nézett rá

– Külföldre?! Aztán mennyi időre?

– A szerződés szerint öt évre.

– Micsoda?! És ezt csak most mondod nekem?! Miután, gondolom, aláírtad azt a szerződést?

– Kérlek, érts meg anya. El kell mennem. Tudod, milyen kevés fizetést kapok. Szeretnék egy házat építeni, szeretnék jól élni.

– Mi a csuda, ez már nem is jó neked? Sze a tiéd. Nekem elég egy kis szobácska, abban elférek. Mi ötön voltunk testvérek, és sokkal kisebb házban laktunk, mint ez. Mégis jól voltunk. Boldogok voltunk.

– Anya, azok az idők lejártak. Most többre vágynak az emberek.

– Többre?! Kell annál több, hogy szeretet, család, békesség?

– Igen, mindehhez pénz is kell.

– Az asszony leült. Fáradtan ejtette kezeit az ölébe.

– Mindegy, te úgy is eldöntötted. De ígérd meg, hogy nem ragad el téged az a külföld. Nem adod fel a szülőföldeden való letelepedést. Mi lesz velünk, ha ti, fiatalok, mind elmentek? És mi lesz ezzel a földdel? Ez itt magyar föld. Kié lesz, ha nem jösztök vissza? Erre nem gondoltál?

– Anya, visszajövök. Öt év nem olyan sok.

– Nekem az már hosszú idő, fiam.

– Meglátod, hamar eltelik.

Egyáltalán nem ezt érezte. Öt év egy  végtelenségnek tűnt. Tudta, hogy az anyjának igaza van. Túl sokan ragadnak idegenben, a jólétben. Főleg akkor, ha találkoznak hasonló emberekkel. Aztán énekelnek  a szép hazájukról, sírnak a nemzetük után, de maradnak. Itthon nem lehet elég jól keresni, nincs annyi lehetőség. Ő nem ilyen. Biztos volt abban, hogy visszatér. Csak legyen elég pénze.

– Reggel indulok.

Az anyja szeméből könnyek gördültek alá. Csak ült, nem mozdult. Az asztalt bámulta mereven. És hajnalban a fiú útra kelt. Öt  évre. Pedig valamikor a katonaság is csak két év volt. Kivéve, ha éppen egy háborúba csöppent a szegény baka.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése