Szegfű! Mit tettél? Megetted a csipkét!

Egy húsvéti hímzett zsebkendő, amin a téli estéken dolgozott

A tehén farklóbálva baktatott Juliska mellett. Hátuk mögött a nap méltóságteljesen emelkedett ki a dombok közül, áttetsző aurát varázsolva köréjük. Minden nyugodt és csöndes volt, csupán a madarak csicsergése hallattszott innen-onnan.

Kiértek a rétre. Juliska levette a kötőféket, majd rácsapott a tehén farára.

– Egyél! – utasította.

A tehén nem kérette magát, máris nekilátott a zsenge fűnek. A kislány leült a vén cseresznyefa alá. Kibontotta a takaróruhát, kenyeret, szalonnát meg egy darabka sajtot vett elő. De csak néhány falást tudott magába erőltetni. Valahogy nem kellett.

Leterítette a hárászkendőjét, s ráfeküdt. Nem esett valami kényelmes fekvés rajta. A hepehupás föld nyomta a hátát. Inkább felült.

A tehénre pillantott, aki apró léptekkel távolodott tőle.

– Hó, Szegfű! –  kiáltott rá, azonban az rá sem hederintett. Nyugodtan legelészett tovább.

Juliska előkotorta a kézimunkáját. Gyönyörködő pillantást vetett a félméternyi csipkére, amit eddig horgolt. Még pont egy ennyi kellene, hogy elegendő legyen egy zsebkendőre. Egy húsvéti hímzett zsebkendőre, amin a téli estéken dolgozott, és egy bizonyos legénykének szeretne ajándékozni. A zsebkendőn szegfűk és tulipánok nyiladoztak zöld indák között.

– Szegfű! – villant hirtelen az eszébe, s riadtan emelte fel a fejét. A tehén elég messze volt tőle.

Letette a csipkét, s a nyomába eredt.

– Gyere ide! Szegfű! Azt mondtam, hogy állj!

A tehén békésen megállt, s hagyta, hogy Juliska visszaterelje a cseresznyefáig.

– Itt egyél! – parancsolt rá.

– Muú! – válaszolta Szegfű.

Mennyi baj van ezzel a tehénnel! Most is miatta nem mehetett iskolába. Mert nem volt más, aki vigyázni tudott volna rá. Csak ő. Mintha az iskola nem lenne fontos! Holnap visz majd egy csokor virágot a tanító néninek. Hogy ne haragudjon a hiányzás miatt.

Körülnézett. Szebbnél-szebb mezei virágok tarkállottak körülötte.

– Szegfű, te ne mozdulj innen! –  parancsolt rá a tehénre, ő meg elindult virágot szedni. Hatalmas csokorra valót gyűjtött össze. Boldogan szemlélte, örült a virágok szépségének. Visszafordult a cseresznyefához, ahol Szegfű békésen álldogált.

Mégiscsak okos ez a tehén! Szót fogadott.

Ahogy közeledett, egyre inkább azt érezte, hogy valami furcsa Szegfűn. Nem tudta megmagyarázni, hogy mi. Aztán meglátta. A tehén szájából egy arasznyi csipke lógott ki.

– Szegfű! Mit tettél? Megetted a csipkét!

Szegfű bólogatni kezdett, mintha megértette volna, de nyugodtan tovább rágcsált. Juliska sírni kezdett.

Az a legényke pedig csipkétlenül kapta a hímzett zsebkendőt azon a Húsvéton.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése