Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Az életöröm szalmakalapban szállt a buszra
Mosolyogva érkezett a megállóhoz, élénk, csillogó szemekkel nézett szerteszét
Péntek délelőtt volt, meleg, napsütés. Az öregasszony apró, de szapora léptekkel, fürgén vágott keresztül az átjárón. Legalább nyolcvan éves lehetett. Rövid kabátkát viselt lábszárközépig érő, sötét szoknyával, lábán fekete, fűzős cipő. Fejét kendő takarta, azon meg egy széles karimájú szalmakalap aranylott. Kezében kendi csuhészatyor, szőttes takaróruhával gondosan betakargatva.
Mosolyogva közeledett, élénk, csillogó szemekkel nézett szerteszét. Ismerős arcot fedezett fel, egyenesen felé tartott. De mielőtt akár két szót válthattak volna, megérkezett az autóbusz. Félrehúzódva várta, hogy mindannyian felszálljunk a járműre. Utolsóként ült fel, megállt a sofőr mellett.
– Van még hely, tessék leülni – mutattam az üres székekre, de legyintett.
– Nem megyek hátra, lelkem, Göcsön leszállok.
Szemüveges fiatalember pattant fel a helyéről:
– Sztáci zsosz – mondta kedvesen románul.
– Köszönöm, fiam, maga nagyon művelt! – huppant le az első ülésre az öregasszony.
– Nuncélég! – vigyorodott el a fiú, miközben egy másik székre telepedett át.
– Maga művelt! – ismételte meg hangosabban a néni, mintha csupán emiatt nem értette volna meg a jótevője, majd a sofőrhez fordult:
– Lássa, most is vannak udvarias fiatalok. Akik még törődnek az idősebbekkel. Segítnek. Melyik ahogy tud. A reggel is megállt égy povéda, avval jüttem Balavásárára. Még a pénzt se vette el. Biztos tudja maga is, hogy itt minden pénteken vásár van. Minden kapható. Zöldség, gyümölcs, hús, sajt, bútor és mindenféle ócska ruha meg cipő. Én is kelletett vegyek ezt-azt. Mondja, nem áll meg a szövérdi útnál? – fordított hirtelen egyet a beszélgetés fonalán.
– Nem lehet, megbüntetnek.
– Ez igaz. Nekem is mondta a fiam, hogy büntetnek anyu, ez nem vicc! Na, de azért megpróbáltam. Gondoltam, hátha mégis. Éccer, amikor fiatal voltam, egy sofőr megállt. Rögtön ott voltak a milicisták! Én béfutattam a kerteken, de őt megbüntették.
A göcsi buszmegállóhoz érkeztünk. Az öregasszony felkapta a szatyrát.
– Na, Isten áldja! – szólt vissza a lépcsőről.
Mire a busz elindult, már messze járt. Csupán az életöröm maradt utána, amely vidámabbá tette a mogorvább utasokat is.
Hasonló
Amikor még megénekeltük Rom...
Szállt a nótacsokor, fel a ...
Józsi seprűvel győzte le a ...
Zsiga felült a koporsóban, ...
A kis Timike elvarázsolta a...
Égi áldás az özvegyasszony ...
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése