Medve várta az éjszakai udvarlót

Itt van! Nézd, éppen szembejön velünk! Húzódjunk be a bokrok mögé, aztán ha ideér,  jöhetnek a kövek

Este fél tizenegy volt. Feri fáradtan lépett fel a rozoga autóbusz lépcsőjére. A hátsó ülések felé pillantott, s elégedetten nyugtázta, hogy még van hely. Az ablak mellé ült, így nyugodtan neki támaszthatta a fejét. Aludni szeretett volna. Nem kedvelte túlságosan a délutáni váltást, az egész napja rámegy az embernek.  De a jó munkahelyet meg kell becsülni, ritka az manapság. Egyébként sokkal többet dolgozik otthon, amikor délelőttös. Olyankor a mezei munka is várja. Segítenie kell a szüleinek. Az legalább nem egyhangú. Egy méhes közelében van a kaszálójuk, a múltkor is csuda érdekes volt.

Javában rázták a rendet, amikor arra figyeltek fel, hogy egy sötét alak magasra emel, majd földhöz vág egy kaptárt. Hamar rájöttek, hogy a fekete alak egy megtermett medve, aki éppen egy kis édességet szerez magának. Milyen okos! Tudta, miként kell megszabadulni a méhektől. Nem támadták meg – esetleg egy-kettő – hanem szétszéledtek. A mackó meg vígan csemegézett a mézből. Aztán, mintha mi sem történt volna, nyugodtan továbbállt. Mindenesetre nem szeretne vele találkozni.

Addig töprengett, hogy közben hazaértek.

– Kisgörgény! Végállomás, leszállás! – kiáltotta tréfásan a buszsofőr.

Feltápászkodott. Az utcán csak a hold és néhány ablak fénye világított.

– Szevasz, Feri! – találta szembe magát barátjával, Sanyival. – Segítesz nekem?

– Hmmm?

– Figyelj, tudod, hogy minden este járok Katihoz.

– Hogyne tudnám? Komoly udvarló vagy.

– Igen, de van egy kis gond. Egy nagy, fekete kutya. A Csókaváriék kutyája. Nem hagy békén. Állandóan megkerget. Ma is majdnem megharapott.

– Vegyek egy szájkosarat?

– Francokat. Meg kellene dobáljuk egy kicsit, hadd ijedjen meg ő is.

– Nem lesz ettől még mérgesebb?

– Á, dehogy. Érezze, hogy nem ő az úr a környéken.

Együtt baktattak tovább a sötétben. Egészen addig, amíg Sanyi hirtelen meg nem ragadta a Feri karját.

– Itt van! Nézd, éppen szembejön velünk! Húzódjunk be a bokrok mögé, aztán ha ideér, jöhetnek a kövek.

A kutya cammogva közeledett, a fiúk dobásra készen álltak. És csak álltak. Dermedten. Egyikük sem hajított el semmit. Mintha szoborrá váltak volna. Az állat csöndben elsétált. Már jó messzire lehetett, mikor Sanyi végre leengedte a kezét.  

– Hát te mért nem dobtad meg? – kérdezte suttogva.

– Vártam, hogy te dobj először.

Remegő lábakkal indultak haza.  A medve meg az erdő felé vette az irányt.

Szerző: 2019. 03. 28.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése