Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Albi megvívott a napraforgóval
Az ütésektől hátra-hátrahajlott, aztán vissza, s ő is jókorákat sózott támadójára
Hétszemű Rózsa néném beletörődve üldögélt a szőlőlugasban meghúzódó padkán: ma semmi izgalmas nem fog történni. Már órák óta figyelte a kocsmát – idevaló nyelven a bodegát –, még egy bágyadtabb verekedés sem jött össze. De nem azért hívták őt hétszeműnek, hogy egykönnyen feladja, kitartóan szemmel tartotta a környéket. Jó kis helye volt, csak az láthatta meg, aki tudta, hogy ott van; sajnos már majdnem az egész falu… Sebaj, azért is megmutatja, hogy igazán ő a falu legélelmesebb asszonya, a plusz három szemével együtt! – négy igazán volt neki, mert pápaszemet hordott.
Már szinte feladta, amikor hirtelen kivágódott a kocsma ajtaja, s kilépett – azaz kitántorgott – rajta Albi. Székelyvaján ő is figyelemreméltó személyiség volt, aki még az ökreivel is nagyon szépen beszélt: Bandi, kérem, erre tessék jönni, itt vegye be a kanyart, most pedig tessék bemenni az istállóba. Egyszer beesett egy vizesgödörbe, de azonnal elnézést is kért: Ne tessék haragudni, hogy felzavartam!
Albi valamit érthetetlenül motyogott, majd ingadozó léptekkel elindult a kertek irányába. – Hová mehet ez az ember? – töprengett Rózsa, s rövid gondolkodás után ő is követte.
Hát, semmi különleges, Albi úgy gondolta, hogy a kerteken keresztül hamarabb hazaér, s nagyobb feltűnést sem okoz. Ezt látván, Hétszemű Rózsa is visszafordult: fölösleges energiapazarlásnak vélte a további követést. De alig fordult meg, máris hangos veszekedés ütötte meg a fülét. Nem sokat töprengett, futva eredt az Albi nyomába.
– Azonnal álljon félre, különben nem állok jót magamért! – üvöltötte Albi.
Kivel beszélhet? Hiszen senki sehol.
– Mondom, hogy félre! Mi az, maga semmibe vesz engem? – hallatszott, s ekkor valami megmozdult, vagyis hátradőlt, majd hirtelen előre, s jól képen teremtette Albit.
Hétszemű Rózsa közelebb osont. S ekkor az álla leesett.
– Megmondtam, hogy álljon félre, s maga erre még meg is ütött! – kiáltotta Albi a vele szemben álló napraforgónak, s elkezdte istenesen ütlegelni.
A napraforgó az ütésektől hátra-hátrahajlott, aztán vissza, s ő is jókorákat sózott támadójára. De ezt már Albi sem tűrhette: előkapta a bicskáját, s alaposan összeszurkálta a szegény napraforgót. Mikor az már kidőlt, összecsukta a bicskát, s elégedetten távozott.
Rózsa csak ekkor tért magához: eddig a sötétben megkövülten figyelte az eseményeket.
– De jó kis hír lesz holnap ebből! – gondolta elégedetten. Albi megvívott a napraforgóval, s még le is győzte!
Azzal szépen előresétált, s bement lefeküdni nagy megnyugvással: íme, mégiscsak történt valami.
Hasonló
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Harmincezer nap és egy mar...
Virágok a mennyezeten, a ka...
Mert fontos a pihenés, a cs...
Anyóka az autóbuszon
Nagylegények, nagyleányok
Halk csipogás kezdett halla...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése