Hová méc? Andriékná

1943-ban jelent meg Márkus Mihály: A bokortanyák népe című könyve. Hasonmás kiadásban pedig 2009-ben adták ki a városalapító tirpák ősök tiszteletére évente hagyományosan megtartott városnap alkalmából. A kötet egyik fejezete igen részletesen mutatja be a tirpák nyelvjárást. De vajon mit értünk ez alatt? Az egyik meghatározás szerint azt a nyelvjárást jelentheti, amelyet a Nyíregyházára betelepített tótajkú lakosság a betelepítése óta, 1753-tól kezdődően a maga nyelvén, tehát tótul mindmáig beszéli. Ugyanakkor Dienes István a tirpák nyelvjárás alatt azt érti, ahogy a tirpák a magyar nyelvet beszéli, tehát azt a beszédmódot, amikor csak a szükség szerinti és a magyarul nem ismert tót szavakat használja. A szerző, Márkus Mihály ezt tirpák-magyar nyelvjárásnak nevezi. Nézzük a jellegzetességeit! Nem ismeri a zárt ë hangot, ehelyett nyílt e hangot használ. Ugyanilyen fontos jelenség ‒ írja a szerző ‒ az ü-nek gyakorta i-változata él, például bides, kőmíves. A -hoz, -hez, -höz névragot Nyíregyházán is -ho, -he, -hő-nek ejtik, mint a többi szabolcsi községben, például házho, kerthe, fődhö. Idetartozik az is, hogy a hol?, hová? kérdésekre -nál, -nél, még pontosabban -ná, -né ragokkal felelnek, például: Hová méc? Andriékná. Ha valakit meghívnak, így hangzik: Gyere nálunk! 

A felső-tiszai nyelvjárásra jellemző a -fele irányjelző szócska használata. Minden irányt és célt ezzel nyomósítanak, például: hazafele, elfele, városfele. A szerző megjegyzi, hogy a tirpák-magyar nyelvjárásban a felső-tiszai nyelvjárás hatása főleg azóta vehető észre, amióta Nyíregyháza vármegyeszékhely lett. Ugyanakkor eltér abban a tirpák-magyar nyelvjárás, hogy nagyon kedveli a kicsinyítő képzőket. A tirpák ember a számára kedves, igen fontos tárgyakat és dolgokat szokta ezzel ellátni. Elsősorban azt kicsinyíti, amiből csak kevese van, viszont az élet egyik szükségletét jelenti, egyszóval értéket képvisel. Például: kenyérke, kertecske, fődecske, pénzecske, tehénke, lovacska. Egy másik jellemző a tükörfordítás, tehát amikor a tirpák-tót igealakot szóról szóra lefordítják magyarra, például: Most pedig megimátkozunk. A könyv szerzője egy alfejezet erejéig kitér a tirpák népnév eredetére. Megállapítja, hogy a tirpák névnek Szinnyei József Magyar tájszótára alapján két jelentése van. Beregszászról adatolva a jelentése tökéletlen, míg Nagykállóból adatolva a másik jelentése tót. De mi valójában az eredete? Simkó Gyula magyarázata, miszerint a tirpák a tót nyelven tűrőt vagy szenvedőt jelentene, s a nyíregyházi nép önmaga adta volna ezt a nevet magának. Szerinte a megfejtésben onnan kell kiindulni, hogy a tirpák elnevezés mindig gúnynév volt. Krúdy Gyula egyik írásában szintén gúnyszónak tartja, íme: „Az egykori tirpák pirult, szégyenkezett, haragudott valaha e csúfolkodó szó miatt.” Elképzelhető-e ezek után, hogy a tótajkú telepesek gúnynevet adtak volna maguknak? Aligha. Az etnikai csoportnevek gyakran gúnynévből alakulnak, ilyen gúnynév volt valamikor a matyók, a barkók és a csángók népneve is. Azonban a sokat használt gúnynév lassan elveszti gúnyos tartalmát, és közönséges népnévvé válik. A tirpák szó pedig a tót nyelvnek rontóját jelenti, tehát olyan emberre mondják, aki sem magyarul, sem tótul nem beszél helyesen. És ebben az értelemben lehetett gúnyos a használata.

(A kép forrása: http://www.szon.hu/tirpak-nap-nyiregyhazan/2265612)

Dr. Minya Károly
rovata

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése