Hová méc? Andriékná

1943-ban jelent meg Márkus Mihály: A bokortanyák népe című könyve. Hasonmás kiadásban pedig 2009-ben adták ki a városalapító tirpák ősök tiszteletére évente hagyományosan megtartott városnap alkalmából. A kötet egyik fejezete igen részletesen mutatja be a tirpák nyelvjárást. De vajon mit értünk ez alatt? Az egyik meghatározás szerint azt a nyelvjárást jelentheti, amelyet a Nyíregyházára betelepített tótajkú lakosság a betelepítése óta, 1753-tól kezdődően a maga nyelvén, tehát tótul mindmáig beszéli. Ugyanakkor Dienes István a tirpák nyelvjárás alatt azt érti, ahogy a tirpák a magyar nyelvet beszéli, tehát azt a beszédmódot, amikor csak a szükség szerinti és a magyarul nem ismert tót szavakat használja. A szerző, Márkus Mihály ezt tirpák-magyar nyelvjárásnak nevezi. Nézzük a jellegzetességeit! Nem ismeri a zárt ë hangot, ehelyett nyílt e hangot használ. Ugyanilyen fontos jelenség ‒ írja a szerző ‒ az ü-nek gyakorta i-változata él, például bides, kőmíves. A -hoz, -hez, -höz névragot Nyíregyházán is -ho, -he, -hő-nek ejtik, mint a többi szabolcsi községben, például házho, kerthe, fődhö. Idetartozik az is, hogy a hol?, hová? kérdésekre -nál, -nél, még pontosabban -ná, -né ragokkal felelnek, például: Hová méc? Andriékná. Ha valakit meghívnak, így hangzik: Gyere nálunk! 

A felső-tiszai nyelvjárásra jellemző a -fele irányjelző szócska használata. Minden irányt és célt ezzel nyomósítanak, például: hazafele, elfele, városfele. A szerző megjegyzi, hogy a tirpák-magyar nyelvjárásban a felső-tiszai nyelvjárás hatása főleg azóta vehető észre, amióta Nyíregyháza vármegyeszékhely lett. Ugyanakkor eltér abban a tirpák-magyar nyelvjárás, hogy nagyon kedveli a kicsinyítő képzőket. A tirpák ember a számára kedves, igen fontos tárgyakat és dolgokat szokta ezzel ellátni. Elsősorban azt kicsinyíti, amiből csak kevese van, viszont az élet egyik szükségletét jelenti, egyszóval értéket képvisel. Például: kenyérke, kertecske, fődecske, pénzecske, tehénke, lovacska. Egy másik jellemző a tükörfordítás, tehát amikor a tirpák-tót igealakot szóról szóra lefordítják magyarra, például: Most pedig megimátkozunk. A könyv szerzője egy alfejezet erejéig kitér a tirpák népnév eredetére. Megállapítja, hogy a tirpák névnek Szinnyei József Magyar tájszótára alapján két jelentése van. Beregszászról adatolva a jelentése tökéletlen, míg Nagykállóból adatolva a másik jelentése tót. De mi valójában az eredete? Simkó Gyula magyarázata, miszerint a tirpák a tót nyelven tűrőt vagy szenvedőt jelentene, s a nyíregyházi nép önmaga adta volna ezt a nevet magának. Szerinte a megfejtésben onnan kell kiindulni, hogy a tirpák elnevezés mindig gúnynév volt. Krúdy Gyula egyik írásában szintén gúnyszónak tartja, íme: „Az egykori tirpák pirult, szégyenkezett, haragudott valaha e csúfolkodó szó miatt.” Elképzelhető-e ezek után, hogy a tótajkú telepesek gúnynevet adtak volna maguknak? Aligha. Az etnikai csoportnevek gyakran gúnynévből alakulnak, ilyen gúnynév volt valamikor a matyók, a barkók és a csángók népneve is. Azonban a sokat használt gúnynév lassan elveszti gúnyos tartalmát, és közönséges népnévvé válik. A tirpák szó pedig a tót nyelvnek rontóját jelenti, tehát olyan emberre mondják, aki sem magyarul, sem tótul nem beszél helyesen. És ebben az értelemben lehetett gúnyos a használata.

(A kép forrása: http://www.szon.hu/tirpak-nap-nyiregyhazan/2265612)

Dr. Minya Károly
rovata

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése