György barát, a sajóládi perjel

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

A XVI. századi magyar történelem talán legkiemelkedőbb egyénisége volt Martinuzzi Fráter György. A György barát néven közismert tudós-pap, a Mohács utáni sivár évtizedeknek volt nagy távlatokba tekintő politikusa, aki mindig Magyarország érdekeit tekintette legfontosabbnak. Nem rajta, hanem a történelmi körülményeken múlott, hogy nagy tervét, az újra független, egységes Magyarországot életé­ben nem sikerült megvalósítani.

Fráter György 1482. június 18-án született a horvátországi Kamičicban. Atyja Utyeszenich Gergely köznemes, anyja a velencei patrícius Martinuzzi család ivadéka volt. A gyermek György már 8 éves korában Korvin János herceg udvarába került. A herceg halála (1504) után Szapolyai István özvegyének lett apródja. On­nan Szapolyai János erdélyi vajda dandárjába került, ám nagy kedvet nem érzett a hadi pálya iránt, ezért végül is a papi pályát választotta.

Huszonhat-huszonnyolc éves korában a Buda melletti Szentlőrincen belépett a pálos rendbe. Előtte viszont 1506-ban itt, megyénkben, a Tiszaújvároshoz közeli Sajólád kolostorában volt novícius, vagyis szerzetes növendék.

Később a lengyelországi czestochowai zárda főnöke lett, majd pedig 1526-ban, a mohácsi vész évében, újra visszakerült Sajóládra. Ekkor már, mint perjel (rendházfőnök) vezette a ládi pálosok kolostorát két éven át, 1528-ig. Amikor Szapolyai János király 1528-ban Ferdinánd király hadai elől Lengyelországba menekült, szolgálatá­ba vonta György barátot, s őt küldözgette visszatérő útja egyengetésére. Majd ami­kor János király a török segítségével ismét magyar király lett, egyik legfőbb tanács­adójának, kincstartójának nevezte ki. 1534-ben pedig a váradi püspöki címet adomá­nyozta neki.

1538-ban Fráter György volt az, aki előrelendítette a két király − János és Ferdi­nánd − tárgyalásait, és érdemei vannak a váradi béke nyélbeütésében. 1540-ben János király végrendeletében György barátot nevezte ki özvegye, Izabella és a cse­csemő János Zsigmond gyámjává. Halálos ágyán megeskette a barátot, hogy néhány napos fiának − ellentétben a váradi béke záradékával −, minden áron megtartja a koronát.

Fráter György hű maradt az eskühöz. Budát −igaz török segítséggel −, de megvéd­te Ferdinánd hadaitól. Igaz, ezzel csöbörből-vödörbe esett, ugyanis a török álnokul kihasználta a lehetőséget, s Ferdinánd helyett ő foglalta el Budát.

„Ha van Fráter György életében tragikum − írta a nagytekintélyű történetíró, Szekfű Gyula −, akkor azt itt találjuk, Budavár elvesztésének súlyát egész életén át lelkében hordozta, már a következő évben megmondó Ferdinánd követének, Bornemisza Pál­nak: „Eddig nem tévedtem cselekedeteimben, csak akkor, mikor a török kezébe adtam Budát! Hozzátevén lelkiismerete megvigasztalásához:„de ennek nem én voltam egye­dül az oka!”

György barát − csalódva a törökben−, néhány hónappal Buda elfoglalása után egyezséget kötött Ferdinánddal. A gyalui egyezmény értelmében, ha Ferdinánd visszafoglalja Budát, György barát átadja neki János Zsigmond országrészét, s ezzel Magyarország nagy része egy király uralma alá kerül. De amennyire sietett Budánál Fráter György, olyan óvatos volt a gyalui egyezmény végrehajtásában. Egész politikáját tükrözik az a válasz, amelyet 1543 őszén Ferdinánd sürgetésére mondott: „Ben­nem ne kételkedjék Felséged, én a legjobb indulatot táplálom szívemben Felséged és a keresztény köztársaság iránt. Míg azonban az Isten Felséged ügyeinek jobb sikert nem ad, igyekezni fogok ezentúl is, ugyanazon eszélyességgel, mint eddig tettem, távol tartani az ellenséget, hogy ezen ország Isten irgalmából valahára megmentes­sék. .. ”

S eközben megvetette alapjait az erdélyi fejedelemségnek, s annak a politikának, amellyel a fejedelemség a két versengő hatalmasság, a török és a német között magát másfélszáz évig fenntartotta, őrizve ezzel a független magyar állam létre­jöttének lehetőségét.

Az utókor György barát életművének tekinti Erdély önállóságát, pedig az ő ideál­ja, célja mindig az egységes magyar királyság volt, amit a két hatalom között lavíroz­va, sajnos életében nem tudott megvalósítani.

Több oka volt ennek. Egyrészt a két nagyhatalom harapófogója, de a magyar urak sem voltak partnerei, s nemigen értették a barát tetteinek mozgatórugóit. Nagy volt közöttük a szakadék. S nem csak származása, valamint Buda szerencsétlen esete miatt gyanúsították, de azt sem nézték jó szemmel, hogy vendégül látja huszárjait, együtt iszik velük, néha fegyverjátékaikban is részt vesz. Szóval, hogy jól érzi magát az alsóbb népréteg körében.

Mert ilyen ember volt György barát, aki mindig szerzetének hosszú fehér, földig érő csuháját viselte, melyre néha páncélt öltött. Oldalán kard, kezében sokszor még dárda is volt, mivel katonái körében élt. Többek között az egyre erősödő hadserege, valamint a színlelt török barátsága miatt vált bizalmatlanná vele szemben Ferdi­nánd seregének parancsnoka, Castaldo is, kinek hívei Sforza Palavicini vezetésével 1551. december 17-én, az alvinczi kastélyban orvul megölték az akkor már bíbornok-érseket.

Fráter György irodalmi munkásságát (amelyek egyben politikájának is bizonyíté­ka) az 1535-51 között kelt levelei jelentik, amelyeket Szinnyei József A magyar írók élete és munkái című könyvében, mint a bécsi levéltár anyagát említi.

György barát, ellentétben a származása miatti gyanúsítgatásokkal, mindenkor büszkén vallotta magát magyarnak. A magyar nyelv például annyira anyanyelvévé lett, hogy amikor latinul beszélt, akkor is folyton magyar szavakat kevert beszédébe

S ha mindezek után valaki megkérdezi, ki is volt az egykori sajóládi perjel, György barát, álljon itt a másik jeles történetíró, Acsády Ignác válasza: „…ember volt hatal­mas ésszel, töménytelen gyakorlati ismerettel…”

Tragédiájának talán ez is oka volt: „túl nőtt” kortársain.

 (Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése