Dr. Sólyom Enikő

A Gyermekegészségügyi Központ vezető főorvosa

Miskolc

A hivatások, szakmák hierarchiájában mindig az orvoslást tartotta a csúcsnak, amely teljes embert, örökös készenlétet jelent. Dr. Sólyom Enikő – a család döntése alapján – már egészen kicsi korától kezdve tudatosan készült az orvosi pályára.

1943-ban született Szatmárökörítón, ahol édesapja gyógyszerész volt. Tanár végzettségű édesanyja később átképezte magát gyógyszertári asszisztenssé. Nővére – a családi hagyomány továbbvivőjeként – gyógyszerész, húga vegyészmérnök lett. Békés és boldog gyermekkort élt meg, annak ellenére, hogy hatéves korában államosították patikájukat. A természet közelsége, a homokos partú Szamos – megannyi fürdőzés színhelye – meghatározó elemei voltak élete kezdeti szakaszának.

Középiskolai tanulmányait Debrecenben a dr. Kiss László által irányított Svetits Katolikus Gimnáziumban folytatta, ahol a széleskörű humán műveltség megszerzése mellett szilárd erkölcsi alapokra fektették életét.

A Debreceni Orvostudományi Egyetem – a maga provinciális hagyományaival – békés, nyugodt korszakot és mindenekelőtt tanulást jelentett számára. Olyan – az orvostudományban elismert – szaktekintélyektől tanulhatott, mint Fornet, Petrányi és Dán professzorok (a klasszikus belgyógyászat oktatói), a pathológus Endes és a szemész Kettessy professzor.

Mivel a gyakorló gyermekgyógyászat jobban érdekelte, mint a klinika világa, ezért 1968-ban Miskolcra került, azóta dolgozik a városban kórházi gyermekorvosként. Professzor dr. Velkey László személyében olyan tanítómestert kapott az élettől, aki már akkoriban az európai szemléletű gyermekgyógyászat meghonosításán fáradozott, amelynek a betegségek gyógyítása mellett fő célja az egészséges fejlődés biztosítása volt.

Előbb adjunktus, majd főorvos, 1988-tól osztályvezető főorvos, 1992-től a B.-A.-Z. Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központ igazgatója és megyei gyermekgyógyász szakfelügyelő főorvos lett. A 400 ágyas intézményben, amely 28 éve működik, napjainkban 80 orvos 12–14 ezer fekvő beteget és 250 ezer járó beteget lát el évente. Gyermekorvosként a gyógyításon és a betegségek megelőzésén túl fontos feladatának tekinti a gyermekorvos és a védőnő-utánpótlás nevelését. Szakterületei a gyermekorvosláson belül: táplálás, gasztroenterológia, endokrin és veleszületett anyagcsere-betegségek. 1973-ban csecsemő- és gyermekgyógyász, 1994-ben gasztroenterológus, 2002-ben lipidologus szakorvosi vizsgát tett. 1989-ben tudományos fokozatot szerzett: az orvostudományok kandidátusa. 1990-től egyetemi docens (HIETE, majd DEOEC), 2000-től főiskolai tanár (Miskolci Egyetem Egészségtudományi Intézet).

Nevéhez fűződik nyolcvannégy közlemény, több mint százötven idézhető előadás, huszonkét könyvrészlet (többek között: Gyermekeink gondozása, nevelése – Medicina, Gyermekgyógyászati praktikum – Springer).

Számos szakmai tisztséget tölt be, kiterjedt szakmapolitikai tevékenységet végez, több hazai szervezet mellett tagja az Európai Cystás Fibrosis Társaságnak, az Európai Mucopolysacharidosis Társaságnak és az Európai Enterális Táplálási Társaságnak. Egy ideig a Magyar Gyermekorvos-társaság főtitkárhelyettese volt, jelenleg vezetőségi tag és a Magyar Gyermekorvosi Szakmai Kollégium tagja több mint egy évtizede. 1990-től a B.-A.-Z. Megyei Kórház Igazgatótanácsának, (jelenleg) vezető testületének tagja.

Szerteágazó és sikeres gyógyító munkáját több elismeréssel illették az elmúlt időszakban: 1994-ben nívódíj a „Gyermekeink gondozása, nevelése” című könyv társszerzőségéért és (HIETE) rektori dicséret, 1999-ben az Egészségügyi Minisztérium elismerése: a Pro Sanitate, és a gyermekorvosi szakma elismerése: a Bókay János-díj.

„Ma már az orvostudomány határtalanul nagy szakma, ezért választottam a gyermekgyógyászatot – emlékezik vissza dr. Sólyom Enikő a kezdetekre. – Nagyon jó tanítómestereim voltak a középiskolában és az egyetemen is. Az orvoslás, amelyet én hivatásnak és művészetnek érzek, sohasem volt számomra teher. Nekem minden nap öröm, amit munkával, a gyermekek gyógyításával tölthetek. Számomra a legfőbb törvény a beteg érdeke, mindig igyekeztem megfelelni a feladatoknak.”

1969-ben kötött házasságot dr. Tóth Lászlóval, aki urológus-nephrológus főorvos, jelenleg a B.-A.-Z. Megyei Kórház szakmai igazgatója. Házasságukból két gyermek született: Tamás, aki környezetvédelmi mérnök (a kétéves Bence büszke édesapja), és Kinga, aki szociológusként a Miskolci Egyetemen oktat.

Szabadidejét kertészkedéssel, zenehallgatással, olvasással és újabban mindenekelőtt unokájával tölti. A megtett utat sikeresnek érzi, reméli, hogy a Gyermekegészségügyi Központot a jövőben is – az eddigiekhez hasonlóan
– sikeresen tudják működtetni. Magánéletében elsősorban gyermekei és unokája boldogulása érdekében szeretne minél többet tenni.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)

Hasonló

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése

Munka  közben

Biszák  László  festőállványa előtt Rajzok,  festmények,  különböző témák,  stílusok, felismerhetők,  és  értékelhetők,  miért  ne  nézzünk  bele  a  kincsesládába  ahol a  színek  alusznak, és  várakoznak,  hogy  teret,  lehetőséget  kapjanak  a kibontakozásra. ... Tartalom megtekintése