Budapest, Debrecen

A Hajdú-Bihar megyéből elszármazott dr. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) területpolitikáért felelős politikai államtitkára sohasem szakadt el szülőföldjétől, de ma már ugyanúgy otthon van Budapesten, mint a Balaton-felvidéken.

A hajdú-bihari kistelepülésen, Vértesen – a mai Létavértes egyik szegletében – született 1946. november 2-án, de az ott töltött gyermekévek után iskoláit már Debrecenben végzi.

Olyan kiváló tanárok egyengetik szellemi fejlődését, mint az általános iskolában Tar Ferenc osztályfőnöke, a későbbi író és színidirektor vagy Ternyei András, a neves karnagy. Középiskolai tanárai közül Hetei András későbbi egyetemi tanár vagy az ugyancsak egyetemi oktatóvá lett Bakai Szilárd hagynak maradandó emléket az érdeklődő diákban.

A Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumban szerzett jeles érettségivel megnyílik az út a fővárosba: a közgazdaságtudományi egyetem ipari szakán tanul, majd szerez diplomát 1970-ben. Az egyetemen marad oktatónak, mígnem 1974-ben az akkori ifjúsági szövetség központi bizottságának apparátusába csábítják, ahol előbb osztályvezető, majd a KB titkára.

– A felsőoktatás tartozott hozzám – utal vissza az ott töltött időkre, s ma is büszke rá, hogy irányításával dolgozzák ki az első hallgatói képviseleti rendszert, szervezik meg a kari tanácsok intézményét, s alakítják ki az első felsőoktatási ösztöndíjrendszert.

Nagy Sándor pályája töretlenül ível: 1982-ben már az Állami Ifjúsági Bizottság titkára, 1984-ben a jelentős tömegeket tömörítő Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) egyik titkára, majd 1989-től főtitkára. A rendszerváltással a szakszervezeti szövetség is átalakul, s Nagy Sándort az új szervezet, az MSZOSZ első elnökévé választják. Vezetése idején radikálisan megváltozik a munka a szakszervezeti tömörülésben.

– Mi írtuk az első sztrájktörvényt, amit nemhogy elfogadott a Parlament, de máig érvényes, módosítás nélkül – jelzi, hogy a szakszervezetben is komoly szakmai megalapozással dolgoztak.

Közben 1993–94 között az országos nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnöke, 1994-től pedig országgyűlési képviselő, s az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának elnöke lesz. Egy évvel később lemond MSZOSZ-elnöki tisztéről, s minden erejével képviselői munkájára koncentrál. Előbb a szocialista frakció helyettes vezetőjévé, majd 2001-ben frakcióvezetővé választják.

Hajdú-Bihar megyéhez két ciklus óta képviselőként is kötődik: az MSZP területi listájáról szerez képviselői mandátumot.

– Szabálytalan kivételt nem teszek, de azt semmi nem tiltja, hogy szakmai segítséget nyújtsak különböző területeken a szülőföldemnek, s felhívjam a magánbefektetők figyelmét a térségre – enged némi bepillantást a jótékony lobbizásba.

Kiveszi a részét a hátrányos helyzetű térségek támogatása jogszabályi hátterének kialakításában – Medgyessy Péter kormányában a MEH területfejlesztési politikai államtitkáraként, Gyurcsány Ferenc kormányában pedig a MEH területpolitikáért felelős politikai államtitkáraként. Utóbbi területen feladatai közé tartozik az ország területi beosztása – kistérség, megye, régió –, s a területek hasznosítási lehetőségeinek kimunkálása. Legbonyolultabbnak e téren azt tekinti, hogy az egyes területek, kistérségek milyen funkciókat valósítanak meg. Fontosnak nevezi a térségi szolgáltatások összehangolását, a kistérségi hálózatok koordinálását, mint ahogy szorgalmazza az állami tulajdonban lévő, nem használt ingatlanok átadását az önkormányzatoknak.

– A térségi integráció, együttműködés megvalósítása a hálózatok között; a szolgáltatási pontok, irodák felállítása a jó pályázatok elkészítésének segítésére és a tervezés társadalmasítása, vagyis az alulról építkezés megvalósítása – ismertet meg a térség- és területfejlesztés három alappillérével.

Mindezt konzekvensen képviseli a kormány fejlesztéspolitikai kabinetjében is. A területpolitika egyik országos irányítójaként Nagy Sándor soha nem mulasztja el a helyiek figyelmét felhívni a jó pályázatok fontosságára. Nem kis büszkeséggel mutatja, hogy a regionális fejlesztési pályázatokon az észak-alföldi régió, s abban is Hajdú-Bihar megye milyen jelentős, korábban nem látott fejlesztési forrásokhoz jutott, amelyekből utak, iskolák, gyárak épülhetnek.

Kevesen tudják a politikusról, hogy bortermelő ember. Ugyancsak közgazdász diplomával rendelkező felesége ma is családi vállalkozásukat irányítja: a badacsonyi borvidékhez tartozó Balatonszepezden 1,5 hektáron termesztik a szőlőt, amiből jó minőségű olaszrizling készül. „A jó bor az, ami ízlik” – sommázza a lényeget Nagy Sándor, akinek két fia nem lett borász, sem politikus: a kisebbik fiú egy nagy bank középvezetője, a nagyobbik pedig egy jelentős lapkiadónál laptervező, számítógépes grafikus.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)