Bodnár Zoltán

Tanár, vőfély, néptáncoktató,

Nyíregyháza

 „Ősi népszokásaink garmadával vannak,
De ha nem őrizzük, szanaszét szaladnak.
Elkallódnak sorban, elfelejtjük mindet,
Pedig Unokának emléket ez hirdet.
Néhányat közülük most mi összeszedtünk,
Abból el nem vettünk, inkább hozzátettünk.”

Bodnár Zoltán, aki megvalósította életével, pályaválasztásával hagyományaink rigmusok szerinti átörökítését, megmentését. Gyermekkorom féltve őrzött, dédelgetett emlékeiben ez az a hangulat az összejövetelek alkalmán, mely nem gúzsba kötött, passzív szemlélőként körön kívül állva, hanem csalogató, hívogató gesztusaival magával ragad, egybeolvaszt a többiekkel, lepkeszárnyakat adva testnek és léleknek.

Cigándon 1963. szeptember 2-án indult ez az életút, és dús szülői gondoskodás alatt szökkenhetett szárba. A gondoskodás alatt nem csak kényeztetést látok, hanem a hajnali kaszálásokat, kapálásokat is, hogy a terített asztalra minden megteremjen. Édesanyja, Bodnár Julianna a mai értelemben sokra hivatott nő lett volna, de nem tanulhatott. Nem kapta azt, amire vágyott, hanem kapta azt, ami szükséges, a családanyaságot, a gazd’asszonyságot, ami családok életének sziklaszilárd alapot épít. A gazd’uram korai halála után már tíz éve egyedül gazdálkodik töretlen erővel.

Édesapja, Bodnár Zoltán vízügyes dolgozóként sem az árnyékban tengette idejét. Lendületes kaszálás közben, 64 évesen véget ért számára ez a lét. A sok emlék között legerősebben az szűrődik át, hogy minden este megmosta a csizmáját; és az az utolsó, kétszázezer forintos gesztus, melyet azért adott, „hogy ne kelljen annyi kölcsönt felvenni.” Ebből a talajból táplálódott a büszkeségre alkalmas sárospataki érettségi 1982-ben. Itt sportolt, de még nem táncolt. A szalagavatón eltáncolt kalocsai táncok meghatározó élménye a Bodrog Táncegyüttesbe vitték. A Szegeden kitöltött egy év katonaidő után a Nyíregyházi Főiskola földrajz–népművelés szakán elindult a pedagógiai pályán. Itt találkozott a táncházmozgalom már javában cseperedő, kilencéves Nyírség Táncegyüttessel is, 20. születésnapján volt első próbája. A fiatal értelmiségiek aztán elindultak Erdélyt járni, hogy összegyűjtsék és „hazahozzák” az odamaradt kincseket. Ezek az élmények erővel megtelten „hozzáadódnak”, beépülnek tanulmányaiba, és ettől kezdve sorakoztatja diplomáit: 1987-ben földrajz–népművelés szakon, 1988-ban a Filmtudományi Intézet filmforgalmazási szakán vizsgázik. Eztán Egerben, az Eszterházy Tanárképzőn történelem szakot végez. Ebből a lendületből nem engedve Debrecenben, a Kossuth Tudományegyetem történelem szakos diplomáját tudhatta magáénak. 2001-ben a budapesti Táncművészeti Főiskolán táncos karakterét ötvözi az elmélettel is. 2010-ben mesterképzést végez földrajzból, és már kitűzte a következő megmérettetést magának. Tanulmányainak és személye kisugárzásának köszönhetően 1987–90-ig a város közművelődési főelőadója. ’90-től földrajz-, néptánctanítással törekszik továbbadni a néptánc páratlan világát, melyet a BOGLÁRKA Néptánc-együttesben is megelevenít számunkra. A tudás és élmények pártfogásából kiérlelődik a „Tudás és Élmény Pártja”, a találkozások pedig „benépesítik” ezt a pártot. Egy szegedi találkozásnak köszönhetően – egy magyar származású amerikai táncpedagógus jóvoltából – 1996-ban meghívást kapott USA-ba, ahol 24 államban taníthatott magyar néptáncot.

A Gondviselés azonban hazairányította egy újabb találkozóért, és megismerkedett jövendőbelijével, Barakonyi Valériával. Egy hajdúsámsoni esküvő ifjú vőfélyeként nagyot dobbant szíve a lányért, aki ezért a szívdobbaná-sért három gyönyörű gyermekkel ajándékozta meg. A vőfélyi tevékenysége korábban kezdődött, mint gondolta. Látva tanulta édesapjától, anyai nagybátyjától. A „főpróba” 20 évesen családi körben kerekedett, amikor édesapját helyettesíteni kellett. A vőfélységet nem hobbinak, nem maskarázásnak tartja, hanem szívében elkötelezett kulturális szolgáltatásként nyújtja. Magam is részesülhettem ízes beszédének zamatából, hangulatemelő, mulatozó, magyaros jókedvéből. Ebben az elkötelezettségében sokan megerősítjük, közülünk kiemelve Tímár Sándort, az Állami Népi Együttes vezetőjét.

A vőfély szót 1395-ben írták le először vő-fél formában, ami azt kívánja jelenteni, hogy a vő fele, a vőt képviselő ember, aki nem tesz, nem tehet a vő ellen, még játékból sem. Régebben tanították Debrecenben, hivatalosan tanult mesterségnek számított. Szerencsére vannak még rokonságok, akiknek lételemük a hagyományos lakodalmazás, így „fiainknak fiai” is megláthatják, hogyan is mulathat, vigadozhat, élhet a magyar.

Megvalósítva Nagyapjának útravalóját: legyél városi, de a falut ne tagadd, ne feledd! A sokirányú, széles körű érdeklődési körből emeljük még ki a sportszeretetet és az olimpiák történetével való búvárkodást. Jövőre szurkolóként Londonba, a 4. olimpiájára készül.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése