Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből A Tiszabeccsel szomszédos Milota sem kerülte el a tréfás „bélyegzőt”. „Lakóit „miautai macskásoknak” nevezték el. Egyszer ugyanis, az egyik háznál, disznóvágáskor, a... Tartalom megtekintése

Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből „Maga az a név, hogy Csécse, mindig úgy hat rám, mint valami ízes, friss gyümölcs, cuppant az ember, csettint és nevet” –... Tartalom megtekintése

Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből Gondolatban most a szívemhez oly közel álló „tegnapban”, a legutóbbi tiszakóródi vásárban, a „rétesfesztiválon” vagyok, a szépen alliteráló, zenélő nevű Károlyi Kálmán... Tartalom megtekintése

Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből Szatmárcseke korán létesült település. Maksai szerint már 1181-ből találunk róla írásos adatot (123. l.). Akkor még hatalmas erdőség közt fekvő predium, „kis... Tartalom megtekintése

Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből Kisar az Erdőhátat a Bereggel összekötő „híd” három „pillérét” alkotó „hármas iker”-község egyike, Nagyar és a már a Tisza túlsó oldalán lévő... Tartalom megtekintése

Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből Nagyar határa 2873 k. hold. A település nevét 1393-ban Nagor, 1436-ban Naghar alakban írták. Birtokosai voltak a Báthoryak, Bethlenek, Rákóczyak s a... Tartalom megtekintése

Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből  Panyola, amelynek neve 1252-ben tűnik fel először, a Tisza a Túr és a Szamos egybefolyásának mocsaras, erdős területén alakult ki, a honfogla­lás... Tartalom megtekintése

Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből A település első tulaj­donosa a Nábrádi (Borovszky 121. l. Náprádi) család volt. A helynév valószínűleg személy­névből (Kiss Lajosnál FNESZ 438. l., ez... Tartalom megtekintése