Alapította és szerkeszti
Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből A Tunyog helységnév 1313-ban fordul elő először írásos formában. A település első birtokosa a Tunyogi család volt. Matolcsot 1387-ben Castrum Matuchyna alakban... Tartalom megtekintése
Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből Jánkmajtis az Erdőháton, a Szatmári-síkság középső részén, a Szamos mellett fekszik. A Jánk név a magyar János személynév -k képzős, becéző rövidülése.... Tartalom megtekintése
Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban, ahol tanultunk, Kisnaményból jött osztálytársam, Fórizs Berci, alias „Börci”, avagy „Börcsök”, szülőfaluja „himnuszával”, maga költötte és megzenésítette... Tartalom megtekintése
Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből Kisszekeres nevét, amelynek középkori története összeforrt a szomszédos Nagyszekeresével, először egy 1181-ben kelt oklevélben említik. A két falu hajdan királyi szolgák telephelye... Tartalom megtekintése
Elsőként törte fel a páncélszívet Eisert Árpádot, a hazai szívsebészet kimagasló, Nyíregyházán dolgozó alakját ugyan sokan igazi nyíregyházinak hitték, ő azonban nem a szabolcsi megyeszékhelyen, hanem a felvidéki Rozsnyón született.... Tartalom megtekintése
Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből Nemesborzova nevét 1181-ben említik először. Mint a Borzovay család ősi birtokát, 1436-ban a Kölcseyek szerezték meg. A mohácsi csata után martalócok dúlták... Tartalom megtekintése
A Dudujka-völgy Pattantyús-díjas professzora 1989-ben interjút készítettem Terplán Zénóval, aki az első kérdésemre – miszerint tudós emberként, gazdag tudományos életművel a háta mögött, hogyan éli meg a felgyorsult, sokszor ellentmondásosnak,... Tartalom megtekintése
Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből Mánd a Szamoshát egyik legrégibb települése. Nem sokkal a honfoglalás után keletkezhetett. Nevét az 1181. évi cégényi oklevél (villa Mand) említi először.... Tartalom megtekintése
Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből A település nevét 1332-ben Penge, 1435-ben már Penige alakban találjuk. A XIV. sz. elején „egyházas hely” volt, s papja, Jakab pápai tizedbe... Tartalom megtekintése
Freskó-mennyország matyó színpompában Járt-e már az olvasó az ország egyik legmonumentálisabb templomában, az egri székesegyházban? Ha igen, akkor maga elé tudja képzelni azt a hatalmas belső teret, ahol szinte földbe... Tartalom megtekintése