Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Úrvacsora böjtös töltelékes káposztával
Benne van a közös ima ereje, és benne van egy közösség élni akarása, a hagyományok megtartása
Kiskoromban Regina nagymamám a rózsafüzér társulat fejedelemasszonya volt. Emlékszem, hogy a Nagyhéten készültek az Úrvacsora megtartására, itt náluk, mert volt egy 7×5 méteres szoba. Ide jöttek a szomszéd asszonyok. Később, a böjt idején édesanyám eljárt imádkozóba hetente kétszer. Aztán hozzánk is asszonyok jöttek, a halottainkért imádkoztak, Nagycsütörtökön Horvát Veronka néninél volt az Úrvacsora. Mivel a böjtben édesapámhoz sok varrnivalót hoztak, esténként miközben varrt, sokszor elénekeltük a Báthory éneket, végig a 20 szakaszt. Majdnem kívülről megtanultam. Akkor nem tudtam, hogy összefüggés van az ének és az Úrvacsora között.
Aztán, bentlakó lettem Csíkszeredában, nem voltam idehaza a böjt idején. Hazajöttem, sok mindenre fény derült. Miért viselt a Bíró nagymamám a nyakán, egy barna zsinóron egy ezüstérmet, egyik oldalán a Kármelhegyi Boldogasszony domborított képe, a másikon Jézus szíve? Mert tagja volt a Mária skapuláré társulatnak. Ugyanakkor az olvasó a zsebében volt, mert a rózsafüzér társulatnak is tagja volt. Édesanyám is rózsafüzér társulati tag volt. Havonta jártak „cédulaváltásra” aztán, a böjt idején egymáshoz imádkozóba. Nagycsütörtökön Úrvacsorát tartottak. Nálunk is volt imádkozó minden évben.

A Keresztútja imája
Ekkor kezdett jobban érdekelni, mi is az a hagyomány, amit nem tudtak kiirtani a legkeményebb terror idején sem, mi az, ami átvészelt századokat? Előbb a rózsafüzér társulatokról tudtam meg, hogy itt s már az 1730-as években jöttek létre. 1800 után mozgalom lett, hatással volt a Csíksomlyó közelsége, Mária kultikus imádása, a Ferencesek rendje, ahol kis könyveket is nyomtattak. Közelebbről, hogy belépni egy társulatba, ahol általában 30 tag volt, úgy lehetett, ha valaki kihalt. Általában, az illető leánya, vagy a menye kapta meg a „cédulát”. Ha nem volt ilyen, akkor egy fiatalabb asszony került sorra. Az vitte a temetésen a fehér társulati zászlót, fehér fejkendőben, és lett az új tag. Én 1985-ben vihettem fehér zászlót és lettem tag. Ekkor a faluban 29 rózsafüzér társulat volt. Mindenhol aktív társulati élet zajlott. A mi társulatunk is népes volt, 1995-ben 28-an voltunk. A fejedelemasszony, Horvát Veronka, megszervezett, ügyesen intézett mindent.

A böjti imádkozó a társulat mostani vezetőjével
Milyen is az Úrvacsora, amit az egész magyarlakta vidéken csak mi tartunk? Teljesen egyedi hagyomány. Amikor 24 évvel ezelőtt gyűjteni kezdtem a viseleteket, a hagyományokat, népszokásokat, ez is érdekelt. Két magyarázat is van. Vallási, a böjthöz, a keresztúti ájtatossághoz kapcsolódó, és világi, ami szájhagyomány útján terjedt. Azt mondják, hogy valamikor nagyon régen a férfiak hadban voltak, az asszonyok imádkoztak értük, hogy élve hazatérjenek. Egymás házához jártak közös imára. Általában hetente kétszer, háromszor. Ekkor elmondjuk az Úrangyalát, a Fájdalmas olvasót, a Keresztútját, és a Halottak imáját. Belefoglaljuk a család halottainak neveit, mert családonként értük imádkozunk. Az ima befejezésekor a háziasszony süteménnyel, üdítőivel, pálinkával kínál, és alamizsnába kenyeret ad.
Már az elinduláskor beszélünk arról, kinél lesz az Úrvacsora. Általában mindenkire sor kerül. Viszont most már gondok vannak a létszámmal. Minden társulatból az idősek halnak ki, és a fiatalok nem lépnek be. A mi társulatunk is nagyon megfogyatkozott, a régi 28 helyett ma már 10-en sem vagyunk aktív tagok.
A közös főzés csütörtökön van. Ekkor reggel 9-re gyűlünk össze. Viszünk magunkkal személyenként 1 fej savanyú káposztát, 5-7 tojást, 5-7 fej hagymát és 10 lejt, a közös vásárlásra. A házi asszony gondoskodik minden edényről, ezen kívül ő adja a krumplit, kenyeret. Csak asszonyok vagyunk. A háznál lévő férfi gondoskodik a tüzelőről. Miért is nem segítenek a férfiak?
Valamikor régen harcban voltak, tehát nem voltak idehaza. Amikor az asszonyok értesültek, hogy jönnek haza, elhatározták, hogy közösen főznek valami kiadós ételt. Éppen Nagyhét volt, így lett böjtös töltelékes káposzta. A férfiak 1599-ben a Mihai vajda seregében voltak, mert ő besorozta a székelyeket is. Erre utaló dolog, hogy az Úrvacsora végén, mindig elénekeljük a Báthory éneket. Tudott dolog, hogy Báthori Andrást Csíkszentdomokoson gyilkolták meg 1599-ben.
És most egy recept, ahogy pár éve főztünk, amikor sokan voltunk: 4 l olajban megpárolunk 5 kg hagymát, 3 kg rizst, 2 kg kukoricadarát, 2 kg nyers darált krumplit, 2 kg darált káposztát, majd, ha kihűlt, akkor 50-60 felvert nyers tojást, sót, borsot, paprikát, és étel ízesítőt. Ebből lesznek a töltelékek. Nem fért el egy fazékban. 1 liter olajat töltünk a fazékba. Legfelülre a vágott káposzta kerül. Mialatt készült a káposzta, egy kis fazékban főtt a krumpli. Ebből krumpli saláta készült főtt tojással. Hozza vágott olajos káposztacika. Ez lesz az ebéd, miután rendet teremtettünk. A házi asszony süteménnyel, kávéval is megkínál.

A közös böjtös Úrvacsora
Este mindenki elmegy a misére, oltárfosztás van, áldozik, utána 9 órára megyünk a vacsorára. Mindenki visz saját evőeszközt, tányért, kést, villát, szalvétát. Imával kezdjük, a ház halottaiért imádkozunk, majd következik a tálalás. A tányérunkat odaadjuk, 4-5 tölteléket tesznek rá. Ekkor már szabadon beszélgetünk. Általában azt a tálat, amiben vittük a káposztát, otthagytuk. A többlet töltelékeket szétosztják, amit hazaviszünk, másnap, Nagypénteken ez a család reggelije, vagy ebédje.
Két érdekesség a mi társulatunkban. Ezt még édesanyámtól hallottam és tanultam. Rég így csinálták. A nyers darált krumplit, ami összefogja, máshol nem tesznek bele, és a felvert tojás. Máshol felét megfőzik, apróra vágva teszik bele. Azt mondta édesanyám, hogy régen árpakását tettek bele. És a Báthory éneket, a 20 szakasz végig elénekelték és elénekeljük mindig, bármilyen késő van.
Talán semmilyen húsos káposzta nem ennyire ízletes. Benne van a közös ima ereje, és benne van egy közösség élni akarása, a hagyományok megtartása. Legalább ilyenkor, az imádság összehozza a szomszédságot. Nagy, nagy veszteség lenne Csíkmadarasnak, ha nem ápolnák tovább az utódaink.
Hasonló
Országzászló avatás Csíkmad...
Fejkendőhímzés Csíkmadaraso...
Honnan jöttél kisbaba? Menn...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Regina nagymamám tervezte a...
Gyerekkoromban minden házba...
Aranykertben aranyfa, arany...
Székely babák, székely tört...
Mesélnek a csíkmadarasi szé...
Keresztek Csíkmadaras utcái...
Csíkmadarason három napig t...
Mesél egy öreg iskola Csíkm...
Csoma Pista bácsi a lelkét ...
Csíkmadaras második kicsi b...
Édesapám, a csíkmadarasi sz...
Vezérkürtös mindhalálig
Hová lett a csingilingi a g...
A székely ember házát a köz...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése