Gyetván Magdolna

Textilművész

Nyíregyháza

Különlegesen jó ízléssel alakított környezet a kapubejárattól a kerten, a földszinten át az emeleti szobákig. Kivételes, igényes miliő ez; művészotthon, az alkotásnak háttérül szolgáló színhely és lakótér, a maga funkcionalitásával. A klasszikus művészi lakberendezés példája is lehet, mert ez is kedvelt foglalatossága, ám nem a méregdrága bútorszalonok kész termékei, hanem lakója kreativitása teszik lakályossá. Bámulatos szépérzékkel – a mesteremberekkel összhangban, talán őket is irányozva – újította fel a szüleitől maradt antik bútorokat, vagy csak egy gyönyörű koronaléc, vagy ólomüvegbetét hívott létre egy új, stílusos darabot, s tette örökéletűvé, érzelmek őrzőivé. A kárpitok, falak, a kiegészítő és díszítő tárgyak összhangja, színvilága olyan artisztikus keret, mely segít megérteni művészetének sok fontos elemét.

Nyírcsászáriban töltötte gyermek- és ifjúkorát. Eredetileg orosz-német szakos tanár akart lenni, ám a rajz, a festészet iránti vágy, mely már általános és középiskolában is megvolt, továbbra is élt benne. Legfőbb inspirálója pedagógus édesanyja volt, „egy végtelenül művelt, olvasott, művészetet szerető asszony.” Magdi zongorázni, hegedülni, rajzolni, festeni tanult, balettiskolába járt, így a sok nemes értékekkel bíró szülői ház élményei elrendelték az útját, hiszen a tehetség utat tör magának. Textiltervező diplomát szerzett, s a textilművészet világában kiteljesedett.

A szőnyegszövésnek minden ágát elsajátította, Békésszentandráson a perzsacsomózás technikáját tanulta meg, de készített székely és csángó szőnyegeket is, főleg korábban. Ma leginkább a textilművészet egy különleges műfaját űzi, amit szövött gobelinnek vagy kárpitnak neveznek. Másfajta technika ez; előbb jön a vázlat- és kartonkészítés, festés (olaj vagy pasztell) és csak utána a szövés, mely lassú, kitartó munkával – naponta kb. két cm-t haladva – készül. A textilszövés tulajdonképpen fonallal festés, de míg a festő kikeveri a színt 3-4 féléből, addig a textilszövő 3-4 fonalnak az összefogásából kapja meg azt az árnyalatot, amit gondol. Ez a különlegessége a műfajnak, és kevésbé ismert, kevesen is művelik ma Magyarországon. „A kárpit a nehézfegyverzet műfaja, hónapokig tartó munkával, nemes anyagból készül.” – idézi Magdi az ország legelismertebb, Munkácsy-díjas textilművész, Péreli Zsuzsa gondolatait. És visszaemlékezik a Vatikáni Múzeumban látott hatalmas kárpitokra, Michelangelo (aki művészi példaképe) Pieta-jára, melyek csodálattal töltötték el. Ez a kor, a reneszánsz és a barokk a kedvelt korszaka.

Csupa finomság, intellektus, ahogy beszél, hogyan is bírja a mai világ kegyetlenségeit, olykor szürkeségét, élete embert próbáló utolsó tíz évét? – fut át az agyamon, de szótlanul is választ kapok. Úgy, hogy érzéseit megalkotja, művekben testesíti meg.

Mi jelent számára inspirációt, motivációt? – kérdezem, és szinte emelkedetté válik a levegő. Kitárulkozik. A család, a természet, a virágok (kedvence a pipacs) szeretete, vagy csak egy gondolat, mondat, mind ihletőjévé válnak. A saját életéből merített történések sugallták több alkotását, például a „Magány” (fiatalkori portré), az „Az elveszett illúziók 1-2.” gobelin képeit. A „Mennyei országút” alkotásakor úgy érezte, ki kell magából szőni édesanyja elvesztését, úgy, hogy világoskék selyemkendőjét beleszőtte, meghosszabbítva így a vele élő, vigyázó édesanya emlékét. Ahogy hallgatom, lassan érteni vélem, amiről (később) vall; az alkotás folytán a más dimenziójú érzelemvilág állapotát, az élmények és a művészetek összehangzását. Szereti a zenét, irodalmat, s ha egy-egy gondolat megérinti, párosítja a képekkel; „Az elveszett illúziók 1-2.” Shakespeare 119. szonettjét, a „Csendélet szőlővel” Áprily Lajos Ősz című versét idézik meg.  De mindezek csupán kiragadott példák, csak érzékeltetik hitvallását.

A több mint 30 éves alkotói tevékenységét közel 20 nemzetközi és hazai kiállítás, „Mesterremek díj” jegyzik; Poznan – Magyar Intézet, Varsó – Magyar Nagykövetség, dr. Göncz Árpád nyitotta meg (1996), Budapest – Néprajzi Múzeum (1997), Vigadó Galéria (2000), Esztergom – Királyi Vármúzeum (1998), továbbá, Nagykálló, Kisvárda, Nyíregyháza – Hotel Centrál, Bencs Villa, Móricz Zsigmond Könyvtár (1996-tól máig). A kiállítások vendégkönyvi bejegyzései ünneppé varázsolják hétköznapjait, motiváló erőt jelentenek a folytatáshoz.

Elégedett ember vagyok, örömmel tölt el a munkám, a hivatásom, boldoggá tesz a család, az unokáim. De mégis, „lehetek bármilyen sikeres, az én életművem, a két lányom” – mondja mintegy összegzésként. Annamária molekuláris biológus, Dóra közgazdász. Mindketten elismertek pályájukon, és örökölték édesanyjuk kreativitását.

Az alkotói szabadság, az inspirációk gazdag tárháza minden bizonnyal még sok értékes gyöngyszemmel, remekművel gazdagítja majd a textilművészet e különleges műfaját.

Szerző: 2018. 01. 23.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése