Kovács Gyula

Mezőgazdasági őstermelő

Vaja

Akinek szívéhez közel áll a föld, csak az tudja megmondani, miért is lehet azt szeretni. De nem elég csak beszélni róla, a föld azért van, hogy megműveljék, és gyümölcseit élvezze az ember. Aki nincs ennek a tudásnak birtokában, honnan tudhatná, mennyi munka, mennyi jóleső fájdalom, fáradság, öröm, verejték, netán bosszúság van egy kosár piros szabolcsi alma, hamvas szilva vagy egy gyönyörű kívánatos dinnye mögött. Ha már megízleljük, elfelejtünk minden bosszúságot, fáradtságot. Így van ezzel Kovács Gyula is, akinek életeleme a föld, nem is tudna már élni nélküle. Életének hajnalán a megye másik szegletéhez, az egykori záhonyi almaátrakó vidékéhez kötődött. Ahol a keskeny és széles nyomtávú sínek összetalálkoztak egykor, ahol Szabolcs aranya, az alma, vagont cserélve elhagyta az országot. Tiszaszentmárton a kicsi falucska, ahol 1944-ben született kilencgyermekes családban. Édesapja világháborúban szerzett rokkantsága miatt hamar meg kellett tanulniuk minden földmunkát. „Tettük ezt mindaddig, amíg a téeszesítés miatt elvették a nyolc hektár földünket. Utána napszámba voltunk kénytelenek elmenni, nyolcéves koromtól, reggeltől estig a földeken dolgoztam, hogy a testvéreimmel és édesanyánkkal együtt meg tudjunk élni” – meséli.

Ősei folytán génjeibe mélyen bevésve a föld szeretete, hiszen anyai nagyapja, Galgóczy Bertalan, valamikori nemes család sarja, később a ricsikai báró feles juhásza, akivel Gyula gyerekkorában sokat barangolt a mesés erdős-legelős vidéken. Jól megtanulta, soha nem kell várni, hogy a sült galamb a szájába repüljön. A földművelő munkásnak nem volt igazán becsülete akkoriban – bár ez ma sem sokat változott –, szülei divatos szakmát tanulni adták fiukat, víz- és gázszerelő lett. Budapestről visszavágyott, a kisvárdai Mezőgazdasági Gépállomáson csoportvezetőként dolgozott, mindaddig, amíg gazdálkodó nem lett.

Vajára is a szakmája hozta 1968-ban. Vízművet létesítettek egy állattartó telephez a helyi tsz-ben. Itt találkozott leendő feleségével, Hódi Irénkével, aki állattenyésztőként dolgozott. Baromfitenyésztő szakközépiskolát végzett Hevesen és Vasadon. 41 éve élnek boldog házasságban. Két fiúgyermekük született, Csaba most 40 éves, építőipari szakközépiskolát végzett, majd határőr ezredes lett, családos, két fia van. Gyula örül, hogy kisebbik fia – akit mindenki csak Gyuszinak becéz  –, itt maradt velük a szülői háznál. A 35 éves Gyuszi az ácsmesterséget tanulta, de szakmájában egy napot sem dolgozott. Úgy tűnik, apja föld iránti tisztelete benne kódolódott, hiszen a sok „háztájizás”, amiben a fiúk is felnőttek, munkaszeretetre, életismeretre tanította őket. Gyuszi a földművelési technikák mellett a gépekkel is megtanult bánni, már fiatalon traktort vezetett. A vajai polgármesteri hivatalban hozzáértő munkaerőt kerestek a művelés alatt álló földekhez. Azóta már az Arany kalászos gazdatanfolyamot is elvégezte édesapjával együtt, így olyan hasznos, aktuális információkhoz, pályázatkészítési ismeretekhez, az unóval kapcsolatos tudnivalók birtokába kerültek, amelyek segítik gazdálkodásukat. Gyuszi családjában szintén két kis unokának örvendhetnek, Balázska májusban érkezett a családba. Apa és fia együtt művelik a család földjét, igaz, Gyuszi csak besegít, amennyit az ideje megenged, mert első a munkahelyi kötelessége. A kalászosok és a kukorica mellett mindig van kézimunka-igényesebb növény, 1–2 hektár dohány vagy a család szent növénye, a dinnye, amely még sose hagyta cserben őket, de az idén, amit nem vert el az eső, a vihar, azt megpocsékolta a vad és a belvíz. Gyula egyike azoknak a vállalkozó kedvű gazdáknak, aki a MAGOSZ kezdeményezésére, rögtön becsatlakozott az iskolaalma akcióba. „Talán még az almának lesz ára az idén, mivel az is kevés termett, értékelik a felvásárlók. Ők azok, akiktől mi mindig függünk. A meggyet is kivágták már nagyrészt Vaján. Most úgy érezzük, ettől rosszabb már nem lehet, az agrárium helyzete a mélyponton van. Sok mindent másképpen kellene csinálni, legfőképp a piacvédelem terén kell lépni, hogy ne árasszák el az országot külföldi, silány minőségű termékekkel. Változásokat sürgetünk, bízunk a jelenlegi agrártárcában, a gazdaszövetségben. Nagyon fontos: magyar honban, magyar terméket vásároljanak az emberek. Az utóbbi évek gyakorlata szerint – amire az EU-ba való belépésünk jócskán rátett egy lapáttal – a magyar termékek nem csak az uniós piacokról szorultak ki, hanem még a saját országunk, városunk piacáról is. Vissza kell szerezni a magyar piacainkat. Szükség van a magyar áruk védelmére, mint ahogy a magyar föld védelmére is. Nem szabad idegen kézbe adni a saját földjeinket” – mondja meggyőzően.

Kovács Gyula a saját maga szerencséjének a kovácsa, egy többgenerációs földművelő család sokadik láncszemeként viszi, majd adja tovább saját gyermekeinek a szerzett tapasztalatokat, a földművelés tudományát!

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése