Hajdúdorog

Az én nemzedékem bizonyítottan megállta a helyét – mondja az 1948-ban született Görögh László agrármérnök, aki a tanyasi gyermekkor után előbb a dohánytermelésben és -iparban próbálkozott, majd az aprómagvak termeltetésében és a magángazdálkodásban ért el eredményeket. – Az én apám, aki polgárit, majd mezőgazdasági technikumot végzett, olvasott, tájékozott ember volt, s mindig vitt magával, hogy többet lássak a világból; azt mondta: „Tanulj, mert azt sose lehet elvenni!” Megfogadtam a tanácsát, tanultam és dolgoztam. Mindig szerettem, amit csináltam. Ehhez a megfelelő, nyugodt hátteret a feleségem teremtette meg, amiért nagyon hálás vagyok. Amit még életemben megtehetek családi vállalkozásainkért, azt azzal a biztonságérzettel teszem meg, hogy gyermekeim tovább folytatják majd, amit mi kezdtünk el.

Szülei tanyán gazdálkodtak a háborút követő időszak nehézségei közepette, s igen keserves éveket éltek meg, amikor 1952-ben elvették azt, s csak a Nagy Imre-beszéd után adták vissza, 1954-ben. Nővérével természetesen korán bekapcsolódtak a ház körüli munkákba, az állattartásba, s reggelente 3,5 kilométerre jártak általános iskolába. A debreceni Dohányipari Technikumban tanult, jó szívvel emlékszik vissza dr. Lemhényiné tanárnőre, akit tantárgyaival – a magyarral és a történelemmel – együtt megkedvelt, illetve dr. Horváth Miklós tanár úrra, akinek nem okozott gondot az egyetemre való felkészítés kémiából. Az alacsony növésű fiú tanulmányai mellett sikereket ért el a Debreceni Dózsa Cselgáncs Szakosztályában.

Érettségi után az egri dohánygyárban, majd a nyíregyházi Dohánybeváltóban dolgozott különféle beosztásokban. Közben agrármérnöki diplomát szerzett a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. 1982-ben engedett a hívó szónak, és a nádudvari Kukorica- és Ipari Növénytermesztési Együttműködésben helyezkedett el szaktanácsadónak. Izgalmas időszak következett – ekkor kezdett ugyanis kiépülni igazán a vetőmag-ágazat. A kiválasztott vetőmagvakat behozták, felszaporították, s végül ennek produktumát exportálták. Főként fűmag, madáreleség és pillangós vetőmagvak szerepeltek termeltetési palettájukon. Folyamatosan nőtt a forgalmuk: exportbevételük elérte az ötmillió dollárt, ami akkor jó teljesítménynek számított. Értelmes munka volt, fajtánként talán mind egy-egy sikersztori, amely eredményeknek együtt örültek munkatársaival. Zömében Kelet-Magyarországon, de olykor a Dunántúlon és a fővárosban is tevékenykedtek, s bizony volt olyan hónap, hogy ötezer kilométert is vezetett. Gyakorta volt lehetősége, hogy külföldi tapasztalatokat is gyűjtsön. Szerette ezt a munkát, s ezt cége meg is becsülte. Itt 1990-ig dolgozott, amikor is KITE Aprómag Kft. néven alapítottak új céget, miközben kiváltak az együttműködésből. Itt üzletkötő-tanácsadóként tevékenykedett. 2006-ban történt nyugdíjba vonulása után is igényt tartanak szolgálataira.

Már előző munkahelyei idején is folyamatosan gazdálkodtak otthon feleségével. Dohánytermesztéssel kezdték, amihez 1984-ben egy dohányszárítót is vásároltak. A dohánytermesztés visszaszorulása után csemegekukoricával kezdtek el foglalkozni olyan módon, hogy az értékesítést is maguk végezték. A felnövő gyerekek foglalkoztatására 1991 végén megalapították a Görögh Kft.-t, amelynek ő az ügyvezetője. 1999-ben terményszárítót kezdtek építeni, amelyet egy másik családdal együtt tulajdonolnak, de a működtetést a Görögh család biztosítja. 130 hektár saját és bérelt földön gazdálkodik családjával és társaival, s közösen fejlesztési megoldásokon gondolkoznak a terményszárítót illetően.

Feleségével, Kiss Ildikóval dohányipari technikusként ismerkedett meg. Azóta nemcsak a házasságban, a gazdálkodásban is társak. Minden döntést megbeszélnek, s hogy jutottak valamire, az Görögh László szerint egyedül neki köszönhető. László és Sándor fiuk a Görögh Kft.-nél, Zsolt a Kabáttanya Kft.-nél áll alkalmazásban. Eddig négy unoka színesíti meg életüket. Szívesen kíséri el Erdélyből származó feleségét a már sokszor látott, megszeretett vagy még ismeretlen tájakra, búcsúkra és más neves eseményekre, vagy csak egyszerűen köszönteni ott élő rokonaikat.

Mindig érdekelték Hajdúdorog hagyományai, fejlődésének, társadalmának ügyei, de a jövője is. 1994 óta tagja az önkormányzati képviselő-testületnek, 1998 óta a pénzügyi-gazdasági bizottság elnöke is a Polgári Összefogás Egyesület színeiben. 1994-től kezdődően elnöke a Görög Demeter Gazdakörnek (egyébként Görögh László a névadó testvérének leszármazottja, s több híres családtag mellett nagyapja, Görög Sándor volt Hajdúdorogon a közbirtokosság vezetője). Évekig a Megyei Agrárkamara tisztségviselője volt.

– Ameddig bírok, még dolgozni szeretnék. A gyerekeket, unokákat segíteni kell még, gépeket szeretnék vásárolni a Kabáttanyára, s a terményszárítót is folyamatosan kell fejleszteni. Cél tehát van, csak legyen hozzá egészség!

 (Hajdú-Bihari Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)