Záhony

Sokoldalú, érdekes ember dr. Kalmár József záhonyi, illetve tiszabezdédi orvos. Akár egy kisregényt is lehetne írni változatos életútjáról. Több szakterületét ismeri és műveli az orvosi hivatásnak, ugyanakkor természetgyógyászattal is foglalkozik, több sportág művelője, végül, de nem utolsósorban elöljáróban még elmondható róla, hogy tagja a záhonyi önkormányzati testületnek. Messziről, a Jászságból jött, de gyökeret eresztett itt, s immár záhonyinak vallja magát.

Kevés szabad idejének egy részét szívesen áldozza a közösség javára. Az önkormányzatban tagja a pénzügyi és városfejlesztési bizottságnak. A rendszerváltás utáni első szabad választásokon, 1990-ben bizalmat szavaztak neki a helyi polgárok.

Aztán 1994-ben újra választották. Szívesen emlékszik arra, hogy több pályázaton pénzt nyert a város, így a helyi erőből és támogatással mód nyílt a fejlesztésre. Bővült például az általános iskola. A gázberuházást, az úthálózat bővülését is eredményként könyveli el. Mostanában hangsúlyozza: sikerült elérni, hogy a város kedvezményes német hitelt kapjon a távfűtés korszerűsítéséhez.

Vállalkozó orvosként, a bizottság tagjaként a pénzügyekhez is ért. Mint mondja, ebben a bonyolult pénzügyi világban, ebben a válságos helyzetben nem könnyű közéleti munkát végezni. Ám ő rendszeresen eljár a testületi ülésekre, a bizottsági ülésekre is és véleményével, javaslataival hozzájárul a város fejlődéséhez.

Jászladányban született 1950-ben. Nem kényeztette el a sors, nem kapott mindent készen az élettől, magának kellett megküzdenie mindenért. Apja kubikos volt, anyja háztartásbeli. Emberi tisztességet, szorgalmat örökölt tőlük. (Két testvére van.) Nagy dolog volt, hogy felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. Itt szerzett diplomát 1975-ben. Mi tagadás, az egyetem vége felé nem megyénket célozta meg, szülőföldjén, Szolnokon szerette volna elkezdeni a gyógyító munkát. Ám Szolnokon nem ígértek neki lakást. Már pedig szüksége volt lakásra szerény anyagi helyzete miatt és azért is, mert már egyetemista korában megnősült, családot alapított. Olvasta hát a végzősöknek kínált álláshirdetéseket. A hirdetések szerint Kisvárdán kínálkozott számára kedvező lehetőség és lakás is. Jött hát a szabolcsi kisvárosba és alapító tagja lett a kisvárdai kórháznak. A belgyógyászaton kezdte hivatásának gyakorlását.

Hat év után szakmailag váltott: az oxyológiát, a sürgősségi betegellátást választotta. A mentők főorvosa lett a városban és környékén. Dinamikusnak, gyorsnak kellett lennie hivatásának gyakorlása közben. Hasznát vette sportszeretetének, szívósságának, fizikai állóképességének. Megkeresték a záhonyi vasutasok és szívélyesen invitálták a vasutas városba. Igent mondott. Záhonyba jött belgyógyásznak. Korábban szerzett tapasztalatainak nagy hasznát vették a záhonyi és a környékbeli betegek.

Három évvel ezelőtt újabb ajánlatokat kapott. Választott: kiment Tiszabezdédre háziorvosnak. Itt nem csak a felnőtteket gyógyítja, gyermekorvosként is praktizál. Záhonyban vállalkozó orvosként gyógyít. Itt az Ady Endre u. 42. sz. alatti rendelője külön figyelmet érdemel. Mint a pénzügyekhez is értő és mindig újat kereső ember pályázatot nyújtott be a Phare-program keretében. Pályázata nyert és a kapott pénzből műszereket, orvosi felszereléseket vett a záhonyi rendelőbe.

A tudományt nem cáfolva ő is vallja az ősi mondást, miszerint fűben, fában az orvosság. Alkalmazza ő is az alternatív gyógymódot, a természetgyógyászatot. Sok esetben a kettő jól kiegészíti egymást. Természetesen a természetgyógyászatot is úgy kezdte el, hogy előbb tanult, ismereteket gyűjtött. Vallja: mint a jó pap, a jó orvos is holtig tanul.

Kalmár doktor több keleti sportot űz. Sokan azt hihetik, hogy behemót, vagy zömök, csupa izom ember. Ezzel szemben középtermetű és szemüveges. Ám úgy tűnik, hogy sok szellemi és fizikai erő rejlik benne. Gimnazista korától sportol, egyetemista korában futott. A természetjárás mindig érdekelte.

Érdekes sztori: pár éve a fiát vitte el, hogy megtanítsák neki az úgynevezett pusztakezes közelharcot. A fiú nem vállalta a tanulást, ezt a sportot, ám ő ott ragadt. Létezik Záhonyban a Történelmi Harcművészeti Szövetség. Ennek ő az elnöke. Többféle stíluság létezik. Van a dzsiudzsicu és a nindzsicu. Tanulják, művelik itt az íjazást, a kommandós technikákat. Ő is tud lóhátról íjazni. Furcsa és örök emléke, hogy a Kárpátokban részt vett egy túlélési gyakorlaton. Étel és ital, valamint felszerelések nélkül egy hétig kellett élnie a Kárpátok zord vidékén. Evett amit talált, egy szikláról leesett, de túlélte. Teljesítette a túlélési gyakorlatot is. A pusztakezes közelharc és a kommandós technika jó ismerője, de ezt még éles helyzetben nem gyakorolta. Szeret horgászni, annak közvetlen hasznát is veszi. Érdeklik az ősrégi magyarországi kutatások is.

A felesége laborasszisztens. A fiuk még középiskolás. Kalmár doktor elégedett lehet sorsával.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)