Medúzafejek a rózsák kikötőjében

Az Adria partján az egykori Velencei Köztársaság összes városa mind gyöngyszem

Mintha most húzták volna ki a tengerből

PORTOROZS Ha a kisari utcán fogadhat egy szépen formált szürkemarha fej, miért lep meg ez a néhány medúzából szoborcsoporttá álmodott szökőkút? Velem együtt sokan megcsodálják Szlovénia zsebkendőnyi tengerpartjának csinos városkájában az alkotást. Úgy csurog róla a víz, mintha most húzták volna ki a tengerből. Én a bevezetőben említett szentenciával nagyon röviden lezártam magamban a mű értékelését, mert inkább foglalkoztatott néhány régóta magamban hordott gondolat a hellyel kapcsolatban. Először akkor néztem ki magamnak a térképen, amikor gyermekkoromban, a hírekben gyakran hallottam: XY sakknagymester Portorozsban nyert Z sakknagymester ellen. Visszavágó Punta Arenasban. Ez utóbbit megtaláltam a négyezer kilométer hosszú Chile alján, de Portorozst hiába kerestem egészen fel Peruig. Később persze ráleltem, és azóta is csodálkozom, a fenéért repkednek ezek a nagymesterek egy-egy partiért a világban. Most pedig már azt mondom, ha én ilyen nagymester volnék, csak itt volnék hajlandó játszani.

Az Adria partján az egykori Velencei Köztársaság összes városa mind gyöngyszem. Még akkor is, ha sós mocsarak övezik, mint a rózsák városát. Igen a következő meglepetés: az olasz név Porto Rosa. A táblákon mindenütt ott a kettős elnevezés. Bocsássák meg nekem a szlovének, de én átírtam a tudatomban a régi nevet. Visszatérve a sakkozókra, nem véletlenül vágytak ide. A tenyérnyi kis öböl partját csupa sokcsillagos szállodalánc épülete övezi. Ekkora sűrűségben még talán Monacoban sem érnek egymásba. Vagyis hát flancos hely ez a Portorozs. Pedig, ahogy nézem a szomszédos erődfélsziget, Pirán külvárosa lehetett, amikor még a sólepárlásból éltek és nem sakknagymesterek fogadásából.

Pirán a hosszan elnyúló parti sóraktár sarkából nézve a legszebb. A hatalmas pókhálós hodályban jelenleg egy világhírű művész szobrai várják a látogatót. Sandro Chia színpompásra festett agyagkatonái a sakk ügytől is fejfájdítóbb rejtély elé állítottak. Aztán továbbgondoltam a dolgot: magam is tudok idehaza számos üresen álló raktárról. Rózsánk is van, rozsunk is. Sakknagymesterekből sem szűkölködünk. Eszembe sem jut persze legyőzni Punta Arenast, vagy Porto Rosét, boldogan adnám remire a mérkőzést.

Pirán a hosszan elnyúló parti só raktár sarkából nézve a legszebb

Szerző: 2018. 03. 04.

Hozzászólás zárolva.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló