Hogyan öltek elődeink?

A jelenetben borzongatóan hiteles a földre nyomott Keresztelő Szent János életének utolsó pillanata, és a hóhér erőszakos mozdulata, amellyel a túlvilágra küldi.  

A templomok, a képtárak, a művészeti gyűjtemények kedvelőjének és gyakori látogatójának előbb utóbb feltűnik, hogy a festők bibliai, mitológiai témákat választva mennyi erőszakos jelenetet visznek vászonra. Káin és Ábel történetétől kezdve számtalan további véres epizódja van az Ószövetségnek, az Újszövetségnek. A görögök és a rómaiak mitológiájának istenei sem kímélték egymást. Egy-egy ilyen kép előtt állva aztán elgondolkodik a szemlélő: vajon tényleg így történt?  Málta fővárosában, Vallettában, a Szent János Katedrálisban van egy híres kép, Caravaggio: Keresztelő Szent János fejevétele. Maga az épület is a világ legszebb keresztény templomainak egyike. Az egész belső terében aranyozott formák ragyognak. A külön oldalhajó, ahol az olasz mester alkotása várja a látogatót, nagyobb és díszesebb, mint valahol másutt egy ugyancsak tekintélyes méretű templom főhajója. Az enyhén szólva kalandos életű Caravaggio-ról és erről a művéről már korábban elolvastam néhány ismertetőt. A műítészek kiemelik a kompozíció életszerűségét. Nem így írják, mert tényleg morbid egy kivégzéssel kapcsolatban ezt a kifejezést használni, de így lehet összefoglalni érveiket a szituációra, a hóhér és az áldozata testtartására. Caravaggio Itáliából gyilkosság vádja miatt menekült a szigetre, ahol a máltai lovagok befogadták, és alkotásra sarkallták, de itt is hamar véres afférba keveredett, és menekülnie kellett. Nem kétséges, hogy látott valamikor életében lefejezést, akár többet is. A jelenetben borzongatóan hiteles a földre nyomott Keresztelő Szent János életének utolsó pillanata, és a hóhér erőszakos mozdulata, amellyel a túlvilágra küldi.  

Maradva Vallettában, később a helyi Szépművészeti Múzeum anyagát végignézve találtam egy másik képet ugyanezen témában az 1600-as évekből. Bizonyos Matthias Stom festette. A szakmáját vitathatatlanul magas szinten művelő mester a kompozíciójában szemmel láthatóan kerülte a drámát. Bizony bizony, élettelen és vérszegény az összhatás. Ugyanebben a gyűjteményben fedezhető fel a bibliából egy másik élet elleni cselekmény, Judit fejezi le éppen Holofernest. Én, és az annak idején faluhelyen gyermekeskedő, ma már éltesebb kortársaim még láttuk, amint anyánk, nagymamánk végzett az ebédre kinézett kiskakassal. Több irtózat ült az arcukon, mint ennek a dúskeblű Juditnak. Bármennyire is kiapadhatatlan a biblia és a mitológia ilyesféle kegyetlen témákban, mindegyik csapda is egyúttal. A művész a kompozícióban csak saját élmény anyagát, a közhelyeket, és az éppen aktuális divatot tudja használni. A két utóbbi képpel összevetve ezért jelent igazi befogadói élményt Caravaggio vászna. Még akkor is, ha a hátteréről tudunk amit tudunk.  

A vér… A katedrálisban őrzött kép előterében ott folyik az áldozat nyakánál. A vér… Egy másik, szintén nem éppen példamutató életű ember, mégis az egyetemes kultúrából kitörölhetetlen név, Villon versében. Megszólal a fejemben a refrénje: 

– A földbe térünk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A Villon kedvelők tudják, ez az idézet a Haláltánc-balladából való. A vers a maga képszerűségében képzeletben ideállítható a valóságos festmény mellé. Én most kiemelek belőle három szót: “véred kiontott harmatával”. Amikor először találkoztam Faludy György eget-földet megrengető átköltésével, ennél a sornál megálltam. A kiontott vér szókapcsolat nem szorul magyarázatra, de a harmat… A hajnalban hófehéren csillogó gyöngyharmat… Hogy jön ez ide? És akkor megjelentek előttem – ó eretnek gondolat – a hajnali disznóölések. A kés mellett spriccelő vér, ami a napfelkelte vörös derengésében vérharmattal borította a böllér kezét, a tálat, és mindent a megölt állat torka mellett. Faludy biztosan látott ilyen jelenetet. Hogy emberrel, mint áldozattal is? Arra gondolni sem merek. A vérről, az ölésről való fogalmi képalkotás csak így jöhetett létre. Caravaggio-nál és Villonnál egyaránt. Így írta-e Villon vagy nem, írta-e egyáltalán, vagy nem, írjon erről az, aki többet tud róla. Az biztos, hogy mélyen át tudott élni ilyen halálközeli élményeket. Illusztráljuk ezt egy másik idézettel, ugyancsak Faludy által magyarítva.

Francia vagyok Párizs városából
mely lábam alatt a piszkos mélybe vész,
s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról,
és nyakamon érzem, hogy seggem mily nehéz.

A kis franciaországi (és Faludy által jó arányban magyar) kitérő után visszatérhetünk Vallettába, a Szent János Katedrálisba. A Caravaggio kép önmagában életre szóló művészettörténeti találkozás lehetőségét kínálja, de visszasétálva a főhajóba továbbra is velem marad a halálközeli élmény. A karzatról készült képen kicsiben már feltűnik, ha lent, a székek között, mellett sétálunk már életnagyságban látjuk: egy-egy síremléken lépkedünk tovább. Máltai lovagok nyugszanak itt alant. Minden egyes kőlapon ott áll, ki és miért érdemelte ki a dicsőséget, hogy itt aludhassa örök álmát. A kis sziget az ókortól a keresztes hadjáratokon át világháborúkig a Földközi tenger egyik legfontosabb pontja. Valamennyi partmenti hatalom szerette volna magáénak tudni. Vér folyt minden egyes támadásnál. Emlékezetes az oszmán hajóhad ostroma, amikor az öböl piroslott tőle. A behatolók visszaverésében a lovagok elévülhetetlen érdemeket szereztek, mulhatatlan és máig csorbítatlan a Máltai lovagrend respektusa.  A szigeten a piramisoknál is régebbről fennmaradt történelemelőtti sirkamrákban sokezer éves halottkultusz tárgyait fedezték fel, és tárták múzeumokban az érdeklődők elé a történészek. Az erőszakos és a természetes halál közötti arány valószínűleg nem nagyon tért el a más tájakétól, de a vér és a halál itt valahogy inkább a figyelem előterébe kerül. Amit az ábrázolásában megláttam az az élményeim teljesen szubjektív összegződése. Befejezésül álljon itt valami, ami már napjainkból való, és arra utal, hogy sok minden változik, de az ember természete nem. Egy kép, mellette virágok. Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró. 2017-ben 53 éves korában ölték meg ezen a helyen. Az élet a legnagyobb rendező, a mosolygós szemek a máltai Igazságügyi Minisztériumra néznek, és a felirat így kiált igazságért. 

Ebben az írásban visszatekintettem a történelembe, és amellett, hogy láthattuk hogyan éltek elődeink, felvillantottunk néhány esetet: hogyan öltek elődeink? Daphne Caruana Galizia halálát autójába rejtett bomba okozta. …így ölnek ma – kortársaink.  

Írta, és fényképezte:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése