Polgár

Oláh József Polgár város polgármestere. Nem könnyű feladat elé nézett, amikor elvállalta ezt a tisztséget, hiszen Polgár mindig is a szegényebb települések közé tartozott. Sokszor kénytelen szélmalomharcot vívni, ám képes a legkilátástalanabb helyzetben is megoldást találni. Polgár elindult a fejlődés útján, lassan ugyan, de megállíthatatlanul.

Oláh József két szép leány édesapja. Felesége a családi vállalkozás ügyvezetője. Ő maga egyszerű, paraszti családban született egyedüli gyermekként. Mélyen katolikus neveltetésben részesült, amit a mai napig meghitten, őszintén gyakorol. Az életvitelét mindig az önállóság hatotta át. Úgy véli, ez egy olyan kihívást jelent, mely az embert minősíteni tudja, hogy vannak önálló elképzelései, és ezeket tudja is megvalósítani. Ezzel kinövi magát a társai közül, s jobban érvényesül a közéletben. 22 éves korától kisiparosi tevékenységet folytatott, ma divatos szóval vállalkozása volt. Már akkor a vasipari szakma széles skáláját gyakorolta, és ezen a szakterületen képezte magát.

Ehhez kapcsolódott a közéleti tevékenységéhez való érdeklődés. Ezerkilencszázhetvenkettőben kapcsolódott be a Kisiparosok Országos Szervezetének (KIOSZ) helyi megszervezésének vezetésébe, mint társadalmi megbízatású KIOSZ titkár. Ott az iparosok érdekképviseletét látta el helyi, megyei és országos fórumokon, s tagja a megyei és országos választmánynak. Ezzel párhuzamosan az úgynevezett KIOSZ adóközösség társadalmi adókivető elnöke volt, melynek 1980-tól a rendszerváltásig, azaz tíz évig volt a tagja. A tanácstagi körzetben képviselte az emberek érdekeit.

A rendszerváltás időszaka előtt 1989-ben kapcsolódott be a politikai életbe. A többpártrendszer létrejöttével, az ő szervezésével alakult meg Polgáron a kisgazdapárt helyi szervezete. 1990-ben az önkormányzati rendszer megalakulásakor önkormányzati képviselőnek választották meg, s már akkor is több szavazatot tudhatott maga mellett. Így került az első képviselő testületbe. Ezerkilencszázkilencvenegyben a februári időszaki választáson polgármesterré választották a kisgazdapárt színeiben. A mai napig is ezt a posztot látja el.

Ezerkilencszázkilencvenöt február 19-től a kisgazdapárt Hajdú-Bihar megyei elnöke. 1998-ban országgyűlési képviselő-választásokon is indult. Ugyancsak 1998-tól a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés tagja és a H.-B. Megyei Közgyűlés Területrendezési és Területfejlesztési Bizottságának elnöke. 1996-tól a polgári polgárőrség helyi szervezetének tagja, majd 2000 márciusától az elnöke. A polgárőrség és a megyei elnöki posztot társadalmi munkában látta el. E széles körű közéletbe való bekapcsolódást a település, a fejlődés elősegítése érdekében tette és teszi ma is.

Célja – Polgár történelmi hagyományait tekintve, s a térség megtartó erejét fenntartva – a körzetközponti szerepének folyamatos erősítése, s ezáltal a kisvárosi élet minden színterét – értve ez alatt akár az oktatást, szociális ellátást vagy kultúrát – szinten tartani és folyamatosan fejleszteni. Az elmúlt években többmilliárdos fejlesztést valósított meg az önkormányzat, amelynek előnyét a lakosság többszörösen és többoldalúan érezheti. Ezenkívül a település kézzelfogható fejlesztései – úthálózat, közművesítés – mind a komfortos környezet megteremtéséért történik.

Alapjában véve sosem elégedett. Az elmúlt évek alatt a választási ciklusban kitűzött koncepciót szinte teljes egészében meg tudták valósítani, de ez nem jelenti azt, hogy elégedett. Újabbnál újabb fejlesztési tervek önmaguktól adódnak, amelynek megoldására a városiasodás még magasabb szintjét jeleníti meg. A lehetőségek kihasználását tekintve azért persze elégedett.

Megépült végre a mentőállomás, s tervezik egy bentlakásos szociális otthon létrehozását idősek részére. Cél az idegenforgalom fejlesztése, a strandfürdő jobb kihasználása. Az ipari park területére várják azokat a befektetőket, akik gazdaságilag is emelik a város és a térség helyzetét, a munkahely-foglalkoztatási kérdés megoldására is nagy segítséget várnak.

Hosszabb távon a város központjának fejlesztése, üzlet és társasház építése, sétálóutca, parkok kialakítása, a műemlék jellegű Kálvária domb felújítása, szebbé tétele, műemlék jellegének megtartása.

Polgár a Kelet kapuja lehet! – mondják. A földrajzi elhelyezése eddig csak hátrányt jelentett a városnak, mivel a megyeszékhely szélén volt mostohagyermekként kezelték. Kapóra jött a keleti régió fejlesztése az M3-as autópálya által. Innentől értékelődött fel Polgár azzal, hogy közel azonos távolságra van Miskolctól, Debrecentől és Nyíregyházától. A 35-ös út elkerülő szakaszának megépülésével a tranzitforgalom kikerüli a város belterületét, ami nyugalmat, biztonságot ad a lakosoknak. Oláh József tele van ötletekkel, megvalósításra váró célokkal. S az lebeg a szeme előtt, hogy az adott településen élők életvitelét pozitív irányban előmozdítsa.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)