Polgár

Nem nézett könnyű feladat elé, amikor elvállalta ezt a tisztséget, hiszen Polgár mindig is a szegényebb települések közé tartozott. Sokszor kénytelen szélmalomharcot vívni, ám képes a legkilátástalanabb helyzetben is megoldást találni. Polgár elindult a fejlődés útján, lassan ugyan, de megállíthatatlanul.

Oláh József két szép leány édesapja, akik huszonkét és tizenhárom évesek. Felesége a családi vállalkozás ügyvezetője. Ő maga egyszerű, paraszti családba született egyedüli gyermekként. Mélyen katolikus nevelésben részesült, amit a mai napig meghitten, őszintén gyakorol. Az életvitelét mindig az önállóság hatotta át, úgy a magánéletben, mint a munkában. Huszonkét éves korától kisiparosi tevékenységet folytatott, ma divatos szóval vállalkozása volt. Már akkor a vasipari szakma széles skáláját gyakorolta, s ezen a szakterületen képezte magát. Ehhez kapcsolódott a közéleti tevékenységhez való hajlam.

1972-ben kapcsolódott be a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ) helyi szervezésének vezetésébe mint társadalmi megbízatású KIOSZ-titkár. Ott az iparosok érdekképviseletét látta el helyi, megyei és országos fórumokon, s tagja a megyei és országos választmánynak. Ezzel párhuzamosan a KIOSZ adóközösség társadalmi adókivető bizottság területi elnöke volt 1980-tól a rendszerváltásig, tíz évig. Tanácstagként a körzetébe tartozó emberek érdekeit képviselte.

A rendszerváltás időszaka előtt ’89-ben kapcsolódott be a politikait életbe. A többpártrendszer létrejöttével ő alapította meg Polgáron a kisgazdapárt helyi szervezetét. 1990-ben az önkormányzati rendszer megalakulásakor önkormányzati képviselőnek választották meg. Így került az első, a polgárok által megválasztott képviselő-testületbe.

1991-ben a februári időszaki választáson polgármester lett a kisgazdapárt színeiben, és ma is az. 1995. február 19-től a kisgazdapárt Hajdú-Bihar megyei elnöke. ’98-ban országgyűlési képviselő-választásokon is indult. Ugyancsak 1998-tól a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés tagja és a H.-B. M.-i Közgyűlés Területrendezési és Területfejlesztési Bizottság elnöke. 1996-tól a polgári polgárőrség helyi szervezetének tagja, majd 2000 márciusától az elnöke. A polgárőrségi és a megyei elnöki posztot korábban is és ma is társadalmi munkában látja el.

E széles körű, közéletbe való bekapcsolódást a település fejlődésének elősegítése érdekében tette és teszi ma is. Célja Polgár történelmi hagyományait figyelembe véve, s térség megtartó erejét fenntartva, a körzetközponti szerep folyamatos erősítése.

– Az elmúlt tíz évben közel hárommilliárd forint értékű fejlesztést valósított meg az önkormányzat – mondja Oláh József –, amelynek előnyét a lakosság többszörösen is érezheti (úthálózat, közművesítés, parkosítás stb.).

A tíz év alatt a választási ciklusban kitűzött koncepciót szinte teljes egészében meg tudták valósítani, de ez nem jelenti azt, hogy elégedett. Régóta dédelgetett álma, a mentőállomás, most már biztosan megépül, a korszerűbb egészségügyi ellátás ezáltal megvalósulhat.

Céljai között szerepel még az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése, a meglévő strandfürdő jobb kihasználása. Tervezik kerékpárutak kialakítását is, ami a lakosság balesetmentesebb közlekedését biztosítja. Hosszabb távon a város központjának a fejlesztése, üzlet- és társasházépítés, sétálóutca és parkok kialakítása, a Kálvária-domb folyamatos felújítása, karbantartása, műemlék jellegének fenntartása. Faluház létrehozása is a tervek között szerepel a hagyományőrzés érdekében. A turizmust segíti még a most épülő, negyven férőhelyes hotel, amely magántőke bevonásával valósult meg. Egy újabb lehetőség az ipari park is, melynek területére olyan befektetőket várnak, akik gazdaságilag emelik a város és a térség helyzetét. S talán a munkahelyteremtés is megoldódik ezáltal.

A családi gazdaságok támogatását igen fontosnak tartja, hiszen a polgáriak zöme ma is a mezőgazdaságból él, az értékesítés pedig sokszor gondot okoz számukra. Polgár a Kelet kapuja – mondogatják egyre többen mostanság.

– A földrajzi elhelyezése eddig csak hátrányt jelentett – állítja, mivel három megye szélén volt, mostoha gyerekként kezelték.

Kapóra jött a keleti régió fejlesztése az M3-as autópályával. Innentől értékelődött fel a város azzal, hogy azonos távolságra, szinte 50–60 km-re van Miskolctól, Debrecentől és Nyíregyházától.

Ez hát a „Kelet kapuja”, a fejlődés útja értelmezése. Az elkerülő 35-ös útszakasz által a tranzit forgalom kikerüli a város belterületét, ami nyugalmat, biztonságot ad majd az ott lakóknak. Oláh József szerint „Polgár a térség- és a vidékfejlesztésében szeretne vezető szerepet betölteni. Ha a város fejlődik a környező településeket is húzza magával”.

Tele van ötletekkel, megvalósításra váró célokkal. S az lebeg a szeme előtt, hogy az adott településen élők életvitelét pozitív irányban előmozdíthassa.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)