Németország-Mérkvállaj-Mátészalka. Őseiknek és nekik ez volt az útvonaluk. Bizony, kis híján 250 éve annak, hogy őseiket a messze földről ide sodorta a jó, vagy rossz sorsuk. S a legutóbbi önkormányzati választásokon éltek a törvény adta lehetőséggel és nemes céllal kisebbségi önkormányzatot alakítottak maguknak. Az alakuláskor a városlakók (és a környéken lakók) közül sokan kételkedtek: „Ebben a cigányos városban minek német önkormányzat? Itt alig lakik néhány német, pontosabban sváb család…” Német nevű ember valóban igen kevés él itt, de a kételkedők megfeledkeztek a magyarosított nevekről. Jó tudni: 90 német származású család mintegy 450 tagja él a szatmári városban. S hála az önkormányzat aktív, kezdeményező vezetőinek, a mátészalkai németeket már ismerik és tisztelik három környező országban. Túlzás nélkül mondhatjuk: az önkormányzat többek közt azért is jó, mert ápolja a népek, népcsoportok barátságát és öregbíti Mátészalka város jó hírét.

A megyénket bemutató könyvsorozat hadd örökítse meg az önkormányzat tagjainak névsorát, e könyv hadd hirdesse újabb 250 évre, hogy kik voltak a kezdeményezők, a kohéziót, az összetartást jelentők. Nos, az önkormányzat elnöke Konczili Vendel, a Széchenyi Általános Iskola igazgatója, alelnök Csürös Andor nyugdíjas pedagógus. Önkormányzati tagok: Müller Ferenc, Perjési István valamint Szamosi Istvánné.

A német fegyelem, a német precizitás és kreativitás közismert szerte a világon. A felmenők 240-250 évvel ezelőtt ezeket a jó tulajdonságokat hozták magukkal. Korunk embere emlékezhet rá, hogy az utóbbi 3-4 évtizedben is számos jó papot, jó pedagógust, kitűnő szakmunkást adott Mérkvállaj és Mátészalka a hazának. A jó beszélőkészséggel megáldott Csürös Andor segítségével emlékeztünk az ősökre, lapoztunk vissza a képzeletbeli történelemkönyvbe. Mindenekelőtt tisztáztuk az ő, illetve ősei nevét, amely így hangzott, pontosabban íródott: Scheuermann. (Magyarra fordítva csűr, csűrös.) Csürös Andor aktivitására, közösségi szellemére jellemző, hogy a városban a nyugdíjas klub vezetőségi tagja, a kispályás labdarúgók vezetőségében tevékenykedik, az énekkarnak is oszlopos tagja. Itt említjük, hogy Csürösné Szekeres Mária lefordította egy svájci szerző könyvét magyarra. A könyvnek ez a magyar címe: Legnagyobb a szeretet. Nos, segítőnk emlékeztetett arra, hogy egy pécsi szerző megírta: „Vállajra azon időtől fogva telepedtek svábok, amióta Károlyi Ferenc birtokába került a község. Ez 1746. december 24-én történt az úgynevezett ecsedi vétellel. 1749. január elején már körülbelül 40 sváb gazda lakott a községben, 10 magyar gazdával szemben. Mérkre 1772-ben telepítette Károlyi Antal az első sváb gazdát.”

A honfoglaló svábok – nevezhetjük őket így is – templomot építettek maguknak meg iskolát. Mondhatni: a semmiből mindent teremtettek. Jellegzetes, hosszú épületsort építettek családi fészeknek. Minden épületrésznek megvolt a fontos szerepe. A szabad kémény például a hús, a szalonna füstölésére is szolgált – hűtőszekrény még nem lévén. A pince sem hiányozhatott a házak alól. A pincék mélyén nemcsak zöldség és gyümölcs volt, kövér hordókban jóféle bort tároltak a sváb gazdák. A csűrben 7-8 fiók is volt, kellő funkcióval. Főleg lovat és sertést tartottak, tehenet keveset. A svábszalonnának, svábkolbásznak ma is jó híre van szerte a megyében, húsvétkor például a magyarok ünnepi asztalára is bőven kerül ezekből a finomságokból. A gazdák egyébként sok szalonnát, nudlit (angyalbögyörőt) és aludttejet fogyasztottak. A római katolikus vallást gyakorolták és gyakorolják. Templomi, egyházi ünnepeken fúvószenekar is fellépett. A sok énekkar, a közös éneklés, a közös gondolkodás is jellemző volt a svábokra. A gazda és háza népe napkeltétől napnyugtáig dolgozott. Az eredményt fémjelzi az is, hogy a 1930-ban, 35-ben malom, olajütő, cséplőgép is volt Vállajon. E szorgos etnikum munkájának eredménye ma is szemmel látható, kézzel fogható…

Konczili Vendel, aki az osztrákoktól megkapta az Ifjúság Szolgálatáért kitüntetést, a máról elmondta: az önkormányzatnak két német tánccsoportja van. Egy iskolás az ősi hangszeren, a tangóharmonikán tanul játszani. Az önkormányzat segíti a német nyelv oktatását, tanulását. A továbbtanuló fiataloknak is segít, ahol tud. Hagyományőrző szobát akarnak nyitni, sváb bál rendezésére is gondoltak. Az osztrák Ried város küldöttségét várja most az önkormányzat, a nagykárolyi és a munkácsi svábokkal is szoros a baráti kapcsolat. Az Országos Német Kisebbségi önkormányzat is támogatja a szalkaiak működését. A szalkaiak nemrég beléptek az Észak-magyarországi Tagozatba. Az önkormányzat a lehetőségeihez képest a szebb, a jobb élet érdekében tevékenykedik.

A szalkai németek ismerik az ősi német mondást: Leben und leben lassen. Vagyis élni és élni hagyni.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)