Golyós emberek Saint Tropez főterén

Ki gondolná, hogy a Francia Riviéra gyöngyszeme, a híres világüdülőhely Saint Tropez központja, egy szép, platánoktól árnyas park, nélkülöz bármilyen szilárd burkolatot? A talaj poros, de pucér mivoltának nagyon fontos oka van.

Késő délután, amikor a város összes többi része egyetlen nagy forgalmi dugó, a Place des Lices parkban komoly, meglett franciák, fiatalok és öregek, férfiak és nők gyűlnek össze, hogy a nemzeti sportjuknak, a golyódobálásnak hódoljanak. A pétanque nevű játékról van szó, amelyet – férfiasan megvallom – még hallomásból sem ismertem saint tropez-i látogatásomig. Miután lebetűztettem az egyik bámészkodóval a kifejezés leírásának módját, itthon néztem utána miről is volna szó.  Pieds tanqués, azaz mozdulatlan lábakkal – állt a szófejtésben. Visszatérve a poros piactérre, ott tényleg nem mozdult senki. A játékosok, a drukkerek, vagy kibicek, mind-mind, mint egy megállított filmkockán az alakok, olyan meredten néztek. A néma platánok csak erősítették a látvány tabló jellegét. A következő játékos sokáig méregette a távolságot, kezében meg-meglengette az acélgolyót, aztán odament az egyik nézőhöz: állna egy kissé hátrább, mert árnyékolja a célt. Aggodalmas képpel visszalépegetett, majd dobott. Látványos érzelemnyilvánítást vártam volna, de meghökkentő módon, éppen csak suttogva adták egymás tudomására véleményüket az egyik lábról a másikra álldigálók.

A dobóember sóhajtott. Én is, mert nem értettem mi történt. A mérkőzés nagyon drámai szakaszához érkezhetett, de nem láttam arcot, akitől információhoz juthattam volna a feszültség okát illetően. Majdnem lábujjhegyen settenkedtem el a parkszéli sörözőig, ahol a következő meglepetés várt. A porban össze-vissza dűlő asztaloknál és székeken dermedt arcok figyelték a legközelebbi parti állását. Merthogy a platánok alatt legalább tucatnyi helyen ment a dobálás.

Lelohadt habú sörök, tágra nyitott szemek, szoborrá merevedett csapos. Én a futballhuligánokat Saint Tropez-ba küldeném, és pétanque partit nézetnék velük. El tudom képzelni, amint egy ilyen ember itt felordít… Ez a sok nyugodt francia miként taposná bele a főtér porába.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése