Párizsban szép a nyár

Ballagtam éppen a Szajna felé, lelkemben kedvelt Ady versem rőzse-dalaival

Viszont a költővel ellentétben eszembe sem jutott az elmúlás, de hát annyira szeretem azt a verset… Miért is lettek volna borús gondolataim? Az ősz még messze, és most és itt a réges-régi pesti sláger szavai érvényesek. A fény városa élt, lüktetett. A nevezetességek, a híres művészeti alkotások, és a hétköznapi emberek, a párizsiak egyaránt.

Sétára vár a Szajna part… Maradjunk most már a könnyed keringő sorainál! Várnak a hidak szobrai, a rakpart graffiti “művészei”, a rengeteg alkalmi portréfestő, a sétahajók, a nagyváros zsongása. Azért egy nagyobbacska domb hiányzik a “budai” oldalról. Még akkor is, ha ott az Eiffel-torony.

A Louvre felfedezése reménytelen vállalkozás. Az Ókortól, vagyis a nem tudom hányadik pinceszinttől egy fél délután alig jutottam feljebb. Helyette a kevésbé ismert Petite Palace – ami azért elég nagy – és a köztéri szobrok…

A Természettudományi Múzeum gyűjteménye az ilyesmik iránt vonzódóknak lépten-nyomon új élménnyel kecsegtet. A mellette buján zöldellő páfránydzsungelben az egyik benti dínó acél hasonmása ólálkodik

Párizsban szeretnek olvasni az emberek.  A Luxembourg kert olyan csendes, mintha nem is egy világváros szívében volna.

 

Munkában az olló, sajátos módon készül a portré… A mama addig nyugodtan megbeszélheti barátnőjével a világ ügyes-bajos dolgait.

A Gloire és a Grandeur, azaz a Dicsőség és a Nagyság országának fővárosában azért illik belélegezni a Pantheon hűvös levegőjét, megérezni a pátoszt: Vivre libre ou mourir! Szabadon élni, vagy meghalni.

Hagyjuk az elmúlást, sétáljunk vissza a Luxembourg kertbe, a Luxembourg palotához. Párizsban szép a nyár, jobb, ha átadjuk magunkat kellemes semmiségek élvezetének. Ülésezzen csak odabent a Szenátus, idekint szavaljunk ismét Adyval: “Röpülj, hajóm, Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse.”

Szerző: 2018. 06. 04.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése