Párizsban szép a nyár

Ballagtam éppen a Szajna felé, lelkemben kedvelt Ady versem rőzse-dalaival

Viszont a költővel ellentétben eszembe sem jutott az elmúlás, de hát annyira szeretem azt a verset… Miért is lettek volna borús gondolataim? Az ősz még messze, és most és itt a réges-régi pesti sláger szavai érvényesek. A fény városa élt, lüktetett. A nevezetességek, a híres művészeti alkotások, és a hétköznapi emberek, a párizsiak egyaránt.

Sétára vár a Szajna part… Maradjunk most már a könnyed keringő sorainál! Várnak a hidak szobrai, a rakpart graffiti „művészei”, a rengeteg alkalmi portréfestő, a sétahajók, a nagyváros zsongása. Azért egy nagyobbacska domb hiányzik a „budai” oldalról. Még akkor is, ha ott az Eiffel-torony.

A Louvre felfedezése reménytelen vállalkozás. Az Ókortól, vagyis a nem tudom hányadik pinceszinttől egy fél délután alig jutottam feljebb. Helyette a kevésbé ismert Petite Palace – ami azért elég nagy – és a köztéri szobrok…

A Természettudományi Múzeum gyűjteménye az ilyesmik iránt vonzódóknak lépten-nyomon új élménnyel kecsegtet. A mellette buján zöldellő páfránydzsungelben az egyik benti dínó acél hasonmása ólálkodik

Párizsban szeretnek olvasni az emberek.  A Luxembourg kert olyan csendes, mintha nem is egy világváros szívében volna.

 

Munkában az olló, sajátos módon készül a portré… A mama addig nyugodtan megbeszélheti barátnőjével a világ ügyes-bajos dolgait.

A Gloire és a Grandeur, azaz a Dicsőség és a Nagyság országának fővárosában azért illik belélegezni a Pantheon hűvös levegőjét, megérezni a pátoszt: Vivre libre ou mourir! Szabadon élni, vagy meghalni.

Hagyjuk az elmúlást, sétáljunk vissza a Luxembourg kertbe, a Luxembourg palotához. Párizsban szép a nyár, jobb, ha átadjuk magunkat kellemes semmiségek élvezetének. Ülésezzen csak odabent a Szenátus, idekint szavaljunk ismét Adyval: „Röpülj, hajóm, Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse.”

Szerző: 2018. 06. 04.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése