Halak a fagyon, sellők a napon

A plázson félmeztelen hölgyek barnulnak, a pálmafák alatt egy-egy nagyestélyi sem ritka

Cannes Az oroszok már a spájzban vannak… Ugye emlékeznek a Tizedes, meg a többiek felejthetetlen jelenetére. Az oroszok már Cannes-ban vannak, kerekedne el szegény Sinkovics szeme.

Ha élne, és ha itt sétálna a Croisette-en, a híres filmes világváros tengerparti sétányán. Miközben a plázson félmeztelen hölgyek barníttatják idomaikat, a pálmafák alatt egy-egy nagyestélyi sem ritka, mi több, még bundát is láttam. Gazdáik ékes orosz nyelven érintkeztek egymással. Nem mondom, hogy többen voltak, mint a helybéliek, de statisztikai műszóval élve erősen felülreprezentált jelenlétük.

Aztán itt vannak az éttermek. Nem írok ide árakat, mert azok hétköznapi embereknek értelmezhetetlenek. Feltétlenül említést érdemel viszont, hogy a nemzetközi, és természetesen többnyelvű menü gyakran kezdődik a cirill változattal. A fura figurák között természetesen hétköznapi emberek is fel-feltűnnek. Az egyik, egy rikkancs, mi mást osztogatna, mint orosz nyelvű hirdetési lapot.

Elolvasom az impresszumát. Ott a szerkesztőség, a kiadó címe. Megnézem a térképet, nincs is messze. Oroszul, vagy angolul, kérdezi a fiatal nyílt tekintetű főszerkesztő. Pirulva választom az utóbbit, pedig egykor jobban ment Tolsztoj nyelve. Meglepi, hogy furcsállom honfitársai nagy számát. 1848-at említi, amikor az orosz arisztokrácia már villákat épített a Croisette-en, Cannes tengerparti sétányán. A dátumról Paskievics tábornok jut eszembe. Jobban tette volna, ha ő is itt építkezik, és nem nálunk hadakozik.

Egy szűk árnyas utcát választok, hogy visszajussak a partra. Vendéglő terasza mellett haladok el, ahol egy kisebb társaságnak éppen megmutatják miből lesz a vacsorájuk. A szemet gyönyörködtető látvány nagy hatást tesz rám, de a vendégekre is. Micsoda étkek. A filmpalotához érek, amely a híradóban gyakran látható az Arany Pálma díj kiosztásánál. Most néptelen a hely, nem látni azt a sok egzaltált arcot, amelyekről mindig Rejtő jut eszembe, aki azt írta: normális vendégekre nem lehet világüdülőhelyet bazírozni.

Szerző: 2018. 02. 18.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése