Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Folyton hősi, folyton ősi
Nyárligeti napló
Július 23.
(Deja vu)
Írta: Csabai László
Ma reggel hordóárus ébresztett. Bekopogott, és mielőtt mondhattam volna, hogy „igen”, már benn is volt. Árult még söröskorsót, salátás tálat. Égetett virágok voltak mindegyiken. Nem vettem tőle semmit. Dobrudzsai népi mintás korsóból sörözni olyan, mint műanyag tányérból aszút kanalazni.
Vannak még más zargató-árusok is a plázson.
Szotyolaárusok. Napraforgó magot rágni és köpködni elmaradhatatlan kelet-közép európai barbárság, tehát indokolt a jelenlétük. Az bennük mégis a furcsa, hogy kifejezetten sirályszotyolát árulnak. Nagy szemű, fekete, nincs megpirítva. Embernek nem való. Viszont a madarak nyilván szeretik.
Dörzskő- és iszapárusok. Nem tudom, hogy ez a két dolog összetartozik-e. A jó iszap, nyilván kincset ér. Félliteres palackokban kínálják. De ha utána kővel dörzsölik a testet, akkor minek napozni?
Ingyenjegyárusok. Diszkók és mulatók ingyenjegyet tartalmazó prospektusait osztogatják. Van, aki megelégszik ezzel, és van, aki elfogadna egy kis borravalót.
Alsóban divat volt a takarékbélyeg-gyűjtés. Évi háromszáz forint összejött belőle, amiből megvehettem a horgászengedélyt. A bélyegeken lévő képek hurráoptimista dedó-realizmusa az első ötéves tervre buzdító szovjet propagandaplakátokra meg Miki Egeres kifestőkönyvekre hasonlított. És van még ilyen egyes szekták térítőújságjaiban is. És ebben a román „történeti” múzeumban. A falakon „dokumentum”-ként feltálalt, a nemzeti vulgár-romantika még lejjebb züllesztett képi változata: dák harcos, aki valójában persze román, római harcos, aki – bár kiirtotta a dák harcost – szintén román. Vitéz Mihály, a nagy egyesítő, aki előtt hódolnak a magyarok és a szászok. Horea, a másik nagy egyesítő, aki leveri a magyarokat és a szászokat. (Valóban rájuk rontott.) Aztán további nagy egyesítők, egy nép, mely folyton hősi, folyton ősi, folyton barbárokat győz le – és mégis – folyton rabigából szabadul föl. És folyton egyesül! Aztán a nagy király – a peleşi – aki szintén egyesítő. És aki levelet ír a nagy egyesítésről. Azt írja, mennyire örülnek a magyarok, hogy elfoglalták őket. (Ez új dolog lehet, korábban biztos a conducător megnyilatkozása volt ebben a tárlóban olvasható.)
Vannak silány, primitív ellenségképzésre, manicheista leegyszerűsítésre épülő ideológiák (pl. az elnyomva felszabadítani akaró gátlástalan imperiálkommunizmus, vagy a paranoiás antikommunizmus), de ez a mantraként ismételendő (nehogy kétely ébredjen), sötét hitvallásokból álló nárcisztikus öntetszelgés, mind közül az egyik legsilányabb. És a román múzeumokban rendre ezt találom. Nem csak silány, szánalmas is. Szánom őket. De van valaki, aki meg engem szán. Egy rendőr az aulában. Amikor meghallja, hogy magyar vagyok. Szánakozva néz rám, és ad egy ajándék térképet. (Amit amúgy ingyen el lehet venni az állványról.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése