Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
A legélesebb emlék
Nyárligeti napló
Július 25.
(Nincs és mégis van)
Írta: Csabai László
Ma először beszélgettem el a félidőben érkezettek közül két hölggyel. Eddig csak figyeltem őket. Ahogy minden este közösen énekelnek, ahogy szépen beszedik a pénzt a kirándulásokhoz – mert ők mennek, mennek bizony, nem hagyják, hogy elblicceljék a szervezők, amit ígértek –, ahogy elviccelődnek azon, hogy ’64-ben a továbbszolgálós Nagy Jani háromszor egymás után szétlőtte tarackkal egy bizonyos Bözsi néni kamráját, egy másik, továbbszolgálós, Pofocki Bandi, az utász pedig úgy szerelte össze földalatti lemezbunkerét, hogy maga sem tudott kijönni belőle, a hadgyakorlat után kutyával kellett megkeresni. Mert ez a csoport nyugdíjas katonatisztekből és tisztfeleségekből áll. Persze mást értenek a civilek katonatiszt alatt, és mást maguk a katonák. Mert tiszt csak alhadnagytól kezdődik. És itt is érezni, hogy egy nyugdíjas alezredes, az csak más, mint egy nyugdíjas főtörzs. De nagyon együtt vannak és nagyon büszkék magukra. Arra, amik voltak. És arra, amik most: az ország legjobb nyugdíjasklubja. Erről beszél a két hölgy is, aki mellém ült le a reggelinél. Már 264 tagjuk van, ez 5-el több, mint ami a – konkurens – pesti belügyis nyugdíjasklub létszáma. Ha pedig a valódi, aktív, tagokat nézzük, akkor végképp verhetetlenek, mert nálunk nem csak az van, hogy egyesek beiratkoznak, aztán meg még a – közben felszámolt – laktanya és zászlóalj névnapi (mert ilyen is van) ünnepségére sem jönnek el. Mert aki náluk tag, az vagy szívvel-lélekkel tag, vagy menjen más, komolytalanabb klubba. És a taglétszámuk évről évre nő! Ezt furcsállhatnám, hisz nyilván ők is csak meghalogatnak, és utánpótlás nincs, de nyilván az igazat mondják, ilyen csodálatos klubban minden megtörténhet. Szeretnék ilyen nyugdíjas lenni, mint ők. Vagy a fene tudja.
Reggeli után felsorakoznak az étkező előtti placcon, mintha a kaukázusontúli hadseregcsoport elhárító dandárjának a kórusa lennének, és közlik, hogy van még öt hely a buszon, aki akar, velük tarthat Neszebárba. Barbara odalép melléjük, és közli, hogy ne menjen senki, mert hatkor indul velünk a busz Magyarországra, és addigra a nyugdíjas csoport nem biztos, hogy visszaér. De vigasztalásképp hozzáteszi, hogy Mamaia mellett van egy város, aki világot akar látni, azt megnézheti. Érdemes, mert van ott egy híres török templom. Nagyon híres, még kilátó is van mellette.
Tengerpart. Pálmák. (Igaz, dézsában.) A víz olyan kék, mint az ég. (Bár a Fekete-tenger általában tényleg feketés, de tündöklő napfényben, felülről kék, fényzuhatagban pedig a távolabbi része fehér.) És a parton egy hófehérbe öltözött, világítóan fehér bőrű, fehér kalapos nő. Játszik azzal, hogy felugrik, mikor egy hullám kifut a partra. Persze nem tud a levegőben maradni, míg visszahúzódik a víz, s ezért lábszára nedves lesz, ami miatt mérges, holott semmi jelentősége nincs, és talán épp ezért a kellemes, hűsítő vízlökésért csinálja az egészet. És hogy bámulják. Közben lobog ingének bő szára, mintha a szamothrakéi mester vésője előtt állna.
Minden megvan a túlzáshoz és a képtelenséghez. És mégis valóságos a kép. És valóságos a nő. Meghökkentő. Most egy nagyobb hullám jön. Csípőig vizes lesz, vagyis rátapad a ruha, s a nő alakja belesimul a föveny tengerhullám formálta homokhullámai közé. Ez is meghökkentő. Ez a nő a feleségem. Ez a legmeghökkentőbb.
A busz már dudál. Behunyom a szemem, hogy ez a kép maradjon meg legélesebb emléknek.
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése