A Nap és bolygói

Írta: Csabai László

reich-karoly-masolatok-6.-csalad-33x22-cm-0216 másolata.jpgHazaérek, lerúgom cipőmet, lehányom ruhám, iszom egy hideg teát (ez visszatérő toposz) és felkiáltok a kedvesnek. Nem jön válasz. Felmegyek, benézek a szobákba: üres mindegyik. Felhívom a mobilját, ki van kapcsolva. Megszeppenek. Lenn mozgolódás. Hazajöttek a gyerekek, lerúgják a cipőt, lehányják a ruhát, szörpöt isznak és felkiáltanak anyának. Nem jön válasz. Megszeppennek. Egymásra nézünk.

A nappaliban ülünk.

– Szülői a gimnáziumban – mondja a kicsi.

– Nem. Szülői nálunk, a Gárdonyiban – mondja a nagy.

– Talán mindkettő – mondom én.

Hallgatunk.

– Foci? – kérdezem végre, mert most megváltás lenne kikocsikázni a nyírszőlősi iskola tornaterméhez, pedig tudom, hétfőn sosincs edzés.

Valószínűtlen ez a terjeszkedő üresség, ez az elgyengülés, mintha kihúzták volna vezetékünket a konnektorból. A nagyobbik felemeli a táskát, de még a tankönyv kivételéig sem jut el, visszaejti a földre. A kicsi rajzlapot kerít, az első vonalnál megáll. Megint nézzük egymást és hallgatunk.

– Lehet, benézett a turiba – mondja a kicsi.

– Vagy a kisboltba – mondja a nagy.

Elkezdjük szerbe-számba venni, hol lehet. Ezzel elmegy egy negyedóra. Akkor megint hallgatunk.

– Paprikás krumplit gondolt vacsorára – mondja a kicsi.

– Csak holnapra, mára van maradék – mondja a nagy.

Megpróbálunk visszaemlékezni mit mondott a vacsorával kapcsolatban, majd általában, mit mondott, gyűjtjük róla az emlékeket. A percek ólomlábakon vánszorognak.

Fél hét körül végre dobogás a teraszon. Benyit. Ki van akadva, mert a nagy csak négyest kapott angolból, mert kupleráj van megint, mert biztos nem tanultam velük, mert azt sem tudja, hol áll a feje, mert még nem írta meg turisztikából másnapra az óravázlatot…

Mi pedig lassan magunkhoz térünk ernyedtségünkből, nekilátunk feladatunknak, elkezdünk élni.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése

Csendes utcán

Hargitai Beáta alkotása …olyan csendességgel lopodzott be az utcába az idő, hogy senki nem vette észre ezt az alattomos munkát. Megkoptak fenn magasan a cserepek, kicsit beázott a homlokzati fal,... Tartalom megtekintése