Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése
Gyöngéd erőszak
Nyárligeti napló
Július 17.
Írta: Csabai László
Fekszünk a víz szélén és nyaldostatjuk magunkat a tengerrel. Nincs ettől jobb masszázs. És furcsább, mert érzed, hogy meglökve vagy megragadva a milliárd és milliárd köbméternyi víztömeggel együtt mozogsz. Ilyesmit lehet érezni földrengéskor is.
– Mit csinálsz? – kérdem az Etelkára mereven bámuló Bécitől.
– Semmit, csak képzeletben levetkőztetem.
– És hogy tetszik?
– Várjál! Még csak a bikinifelsőnél tartok. Hm… nem is olyan rossz.
– Miért pont őt vetkőzteted? Már nem éppen mai csirke.
– Minden nőt levetkőztetek. Csak úgy megszokásból. Te talán nem?! – fordul felém hirtelen, őszinte meglepődéssel. Már mosolyogva válaszolnék, mikor eszembe jut, hogy velem is van egy nő. A nőm. Az enyém. Aki mellettem hever, s akinek a homlokráncolásából látom, hogy hallja a beszélgetésünket. És érzi, hogy megfogalmazódott bennem egy kérdés, de csettint a nyelvével, így a kérdést nem teszem föl. Vannak kérdések, melyek olyan választ szülhetnek, hogy jobb fel sem tenni őket.
A kisebbik fiam jön és megkérdezi, melyik ország van a tenger túloldalán.
– Grúzia – válaszolom, amit meghall Etelka, és ő is odajön. Azzal nem foglalkozott, hogy vetkőztették, de hogy valamibe beleköthet, arra ráharap.
– Nem Grúzia, hanem Törökország – feleli kérdezés nélkül, és én képzeletben lekeverek neki egy pofont. Az okoskodókban az a legbosszantóbb, hogy gyakran igazuk van. Emő megunja a himbálózást. Elmegy képeslapokat írni. Béci elmegy sörért, hoz nekem is, ha kérek. Kérek. Jön helyettük Zsuzsa néni. (Emő talán előle ment el, mert a reggelinél megint – most már ingerültebben – feljött, hogy nem tudnak az éjjeli dobogás miatt aludni.) Zsuzsa néni szomorú, mint mindig. Egy ilyen helyzetben lévő asszonynál az ember nehezen tud elszakadni attól, ami amásikat nyomja, de ráterelni a szót nekem mégis illetlenség. Illetve egy ártatlan köntösbe burkolva mégsem az.
– Van valami Albi bácsival? Beteg?
– Beteg bizony. Jót tenne neki ez a nyugalom. És itt ehetne halat. Az jó a gyomrának, más húst már nem tud megemészteni. A sok idegesség meg kávé fekélyt csinált neki.
Hallgatunk.
– Meg hiányzik is – böki ki végre. – De nem jöhetett, nagyon sok a dolga, mert most van a zöldborsó-felvásárlás. Az ő bére az egyetlen biztos jövedelem a családban. Ő tart el mindannyiónkat. Nagyon hajtja magát szegény…
– Szegény…
– Milyen húsleves? – kérdem a felszolgálólánytól.
– Hogy milyen? – kapom feleletül.
– Milyen hús van benne? Disznó? Tyúk?
– Nincs benne hús.
– Nincs? Akkor ez inkább csontleves.
– Húsleves.
– De mégis milyen?
– Hát olyan, hát olyan. Na vajon milyen?! – mondja és megy dolgára. Legorombít valakit, hogy ne egyen gyorsan, mert akkor kevés lesz az étel, egy másikat figyelmeztet, hogy már egyszer kért kenyeret, menjen a boltba és vegyen magának, ha ez nem elég. Már tegnap megfigyeltem, hogy előszeretettel becsmérli a vendégeket. Igaz, ez semmi ahhoz képest, ahogy az ételt szidja. De beszél még másról is: hogy utál dolgozni, és legszívesebben a parton heverészne, és felháborító, hogy milyen kevés bért kap. Ő az ételekért felelős. Van külön italospincér is. Az ételes nem szívesen hozza ki addig az ételt, míg valami italt nem rendelünk. Az nyilván saját zsebre megy. A választék sör és kóla. A sört kétliteres PET palackokban veszik a kemping bejáratánál lévő boltban. Vagyis hozatnak egy táborbelivel, ha úgyis oda megy. Mérgesek viszont, ha az magának is merészel sört venni. A sört kelletlenül töltögetik, sok mellémegy. Azt nem töltik utána. Mindkét lány székely. Mindkettő barna bőrű, kerek teremtés. És mindketten mindenkit tegeznek. Mindkettőjük vezetékneve Márton, de nem rokonok, a székelyek között nagyon gyakori a vezetéknévként szolgáló keresztnév. Van közöttük különbség is. Az ételes többet beszél, vagyis többet szitkozódik, az italos kevesebbet, és szinte alig szitkozódik. Ha valami gond van – nem akar rendelni valaki italt –, hívja az ételest. Bár mindketten székelyek, a beszédesebb háromszéki, a másik gyergyói. A beszédesebb Dzseni a másik Evelin. A beszédesebb house-os, a másik emós. Ám ezt csak Evelin egy elejtett megjegyzéséből veszem ki, mert most nincs rajtuk se house-os se emós öltözék. De pincéruniformis sincs. Voltaképp nincs is rajtuk szinte semmi. Bikiniben szolgálnak föl. Nekem sosem volt problémám a nagy mellű nőkkel, és ők is kifejezetten gusztusosak lennének, ha – lévén étkezünk – nem lennének kifejezetten gusztustalanok. De amúgy aranyosak, szórakoztatóak. És az étel, amit hoznak, remek. Olcsó és remek. Tegnap paprikás krumpli volt vacsorára, ma hús(csont) leves és tört krumpli resztelt májjal, holnap gulyás lesz krumplistésztával. Azt a menüsort hozzák, amit otthon megszoktak. Ez is nagyon rendben van. Krumpli krumplival. Akár a nyárligeti tirpákoknál. Otthon érzem magam a körükben. És lényegében otthon is vagyok.
– Jajj, ne már! – kiált föl Dzseni, amikor meghallja, hogy valaki repetát merészelt kérni.
Kell ettől vidámítóbb kíséret egy vacsorához? Ha dicsérnék az ételeket, kedveskednének a vendégekkel meg tányérokkal egyensúlyoznának, az már túlzás lenne.
Hasonló
Lisztománia

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése