Öncélú telegondolázás

Nyárligeti napló
Július 21.
(Gondola-gondolatok)

Írta: Csabai László

A mamaiai libegőt már a buszból is láttuk. Megborzongtam a gondolatra, hogy fel kell majd ülnöm rá. És persze most mégis itt ülök, mert attól meg megijednék, hogy nem tudom legyőzni ijedtségemet. A libegőket rendre kipróbálom, azzal álltatva magam, hogy ez jó belépő lesz a repüléshez. (Bár egyáltalán nem áll úgy a dolog, hogy repülnünk kellene valahová.) Merthogy aviafóbiám van.

A világ legmagasabbra vivő libegője a francia Chamonix-ben van. Az Aiguille du Midi-re kúszik föl. Kipróbáltam. Nyolc perc alatt majd 3000 métert emelkedik. Mintha a semmibe mennénk. A kötél nem látszik, szárnya nincs a szerkezetnek. Van viszont egy ablak rajta, amin majd kiesnek az emberek, amikor himbálózik a fülke. Mi a fenéért nem zárják be azt az ablakot?! Lengyel rokona a könnyen megjegyezhető és kiejthető, wyciąg krzesełkowy. Wyciąg krzesełkowy-n már utaztam. A szintén könnyen kiejthető és megjegyezhető Ciemne Smreczyny mellett található. (Ami Zakopánétól keletre van, az úgyszintén könnyen kiejthető Murzasichle és Las Brzanówka között.) A mamaiai libegő neve Telegondolă. Alakra semmi köze nincs a gondolához. Fiat 500-ashoz hasonló fülkékből áll.

Felszállunk. Még el sem indulunk, de bárcsak már túl lennék rajta. Nem indulunk. Vagy segíteni kell valakinek, vagy mert műszaki hiba akadt. Azt láttam, hogy errefelé nem veszik túl komolyan a műszaki problémákat. „Na, akkor vissza az egész…” – mondom magamban, mikor elindulunk. Pillanatok alatt a tízemeletes szállodák fölé szökkenünk. Az jár a fejemben, mikor fogunk leszakadni. Félúton megállunk. Nagy a szél. – Szélszünet – mondjuk, de én nem értem, miért nem kapják le inkább gyorsan a vészhelyzetbe kerülteket. A kocsi egyre jobban ring. Egy kicsit tényleg olyan gondolás. A két ajtószárny között rés. Nem tökéletes az automatikus zár. Meg kéne nézni, van-e vele más gond is, mint hogy behúz a szél. Dehogy nézem, ha ki lehet rántani, még a végén nem állom meg, és levetem magam. A kicsi fiamon látom, hogy kezd kétségbe esni. A másiknak wc-re kell menni. Ez észhez térít. És a szerkezetet is, mert elindul. Lassan, akadozva, de haladunk a még pontosan nem tudni hol található cél felé. Irtózatosan hosszú ez a Telegondolă pálya, lentről nem is gondolná az ember. A fenének kellett feljönni. Ráadásul ez nem is normális libegő. A korábbiak mind felvittek valahova, ez meg csak a sétány egyik pontjáról visz a másikba. L’art pour l’art szerkezet. Öncélú telegondolázás.

Megérkezünk.

Rossz is volt ez a Telegondolă, drága is volt, de legalább túléltük.

Emő vacsora után felvállalta Bécit. Sétáltak a parton. Fagylaltoztak, enyelegtek. Búcsúzkodtak. (Béci holnap hajnalban felveszi a szolgálatot. Jön egy keresztcsoport, és – Bécivel – elmegy a mostaniak fele.) Mindenki velük foglalkozott. Azonnal szárnyra kelt, hogy Bécinek van családja, két gyermeke. És szeretője. Vagyis már van egy szeretője.

A hír fájt nekem és a Kedvesnek, mert azért szeretőből is csak a második lenni, az nem egy nagy státusz. Mikor leült mellénk Emő, előadtuk neki aggodalmainkat. Higgadt tárgyilagossággal válaszolt.

– Ezt az affért nem kell sem alulértékelni, sem túlértékelni. Megvigasztaltuk egymást, arról van szó. Hozzám nem ért férfi…. szóval régóta, Béci pedig nem tud együtt élni azzal a nővel, akit szeret. Kisírta magát a vállamon. Én is magam az övén. Az talán bűn?!

Ugyanolyan szomorú zavarodottsággal forgatja ujjai között a homokot, mint nemrég Máté. És mi is sajnáljuk szegény Bécit.

– Miért nem tud együtt élni a szerelmével? – kérdem, mikor a kíváncsiság a részvét fölé kerekedik bennem.

– Egyrészt mert a nőnek ott a férje, aki nem is tud az egészről semmit, másrészt Béci nagyon vallásos családban nőtt fel, és ő is nagyon vallásos, képtelen lenne olyan erkölcstelenségre, hogy elhagyja a családját.

M. Szlávik Tünde
rovata

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése