Egy rémálom emléke a Guernica városában

Halál, szenvedő emberek, állatok, erőszak, rombolás, káosz

Igen, ilyen lehetett az hétfő reggel 1937. április 26-án. Még előtte vagyunk Drezda és Coventry terrorbombázásának, ahol csak égbe meredő puszta falak maradtak, és előtte Hirosimának, Nagaszakinak, ahol annyi sem. A kétes elsőbbség a baszkföldi kisvárosé. Az itteni békébe, a hétköznap nyugalmába hasított bele a német Condor Légió, és a szövetségese az olasz Aviazione Legionaria repülőkötelékének sivítása, a bombák robbanása, az elszabadult pokol, az első szőnyegbombázás.

Guernica a baszk nép számára nagyon fontos település. Számos olyan hagyomány kötődik hozzá, amelyek önképük része. Közülük egy az a nagyon öreg tölgyfa, amely nemzeti jelképük. Ez volt az egyik szempont, amely miatt éppen ide böktek a térképen a hadművelet tervezői.

Valami “ilyen volt, ilyen lett” képpár egyike lehetne az újjáépített, nagyon hangulatos város – élőben. Benne sétálok. Semmi nem emlékeztet a vészterhes időkre. Egy másik, egy korabeli felvétel lehetne a borzalmakról. Láttam néhány eredeti képet, eláll tőlük az ember lélegzete. Egy kinagyított fotó valahol a városban örök mementóvá vált volna. Helyette Picasso eredetiben is hatalmas méretű alkotásának mozaik változata fogad az egyik sarkon. Az olajfestményt Madridban, a Szófia Királynő Múzeumban állították ki, mégis – legalábbis számomra – sokkal lenyűgözőbb itt látni. Akaratlanul is fordulok balra, fordulok jobbra, hogy lássam hol történt, milyen lehetett mindaz, ami Picassot megihlette. 

Ha vannak emberek, akik ellenérzéssel állnak meg egy egy absztrakt festmény előtt, itt nem kell leküzdeniük ilyesfajta gondolatokat. Igen, ilyen lehetett az hétfő reggel 1937. április 26-án. Rengeteg művészettörténeti elemzés olvasható a képen látható szenvedő emberekről, állatokról, az erőszak és a káosz által lerombolt városról. Az értelmezések között sok esetben egymásnak ellentmondó vélemények születtek. Egy tudományosan meg nem alapozott legenda szerint 1941-ben párizsi lakásában meglátogatta egy német tiszt. Megpillantotta a festmény fotóját a falon, megkérdezte Picassot: ez az ön műve? Nem, a maguké, hangzott a válasz.

Ilyen volt ő… Öntörvényű művész. Láttam a fotóját ugyancsak a falon Dél-Franciaországban. Poszter méretben hirdette bizonyos André Villers kiállítását, benne a Picassóról készült képeket egy Mougins nevű művészetkedvelő kisvárosban. Képek a falon. Ezek a felvételek Guernicában jöttek elő emlékeimből a fal előtt, a Guernica láttán. Az öltözködésére sem ünnepnapokon, sem hétköznapokon nem sokat adó Picasso fotóján így több figyelem irányulhat az arcára. El lehet hinni, hogy ez az ember így válaszolt annak az katonának, kinek a hadserege elkövette azokat a borzalmakat.

Szerző: 2021. 01. 31.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése